A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a pedagógusok új, szeptember 1-én életbe lépő munkaszervezési formája a világos, egyértelmű szabályozás hiánya miatt előrevetíti a köznevelés rendszerének működésképtelenségét.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a szeptember elsején induló tanév zökkenőmentes kezdését alapjaiban veszélyezteti, hogy az iskolák életét meghatározó jogszabályok egy részéről - a nemzeti köznevelésről szóló törvény újabb módosításáról és a pedagógusok foglalkoztatásáról szóló kormányrendeletről - még nem született döntés. A módosítást hétfőn és kedden tárgyalja a parlament: erről itt olvashattok.
A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy egymillió-háromszázezer gyermek, százötvenezer pedagógus mindennapjait meghatározó tanév megkezdése előtt egy héttel jogszabály hiányában nem tudni, mennyi lesz a finanszírozott pedagógus álláshelyek száma, intézményenként illetve mennyi lesz az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma, mennyi lesz a intézményvezető-helyettesek tervezhető létszáma.
Hozzátették, nem rendezett a pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatottak helyzete, sem a pedagógusok, sem az igazgatók, sem a tankerületi igazgatók nem tudják, mennyi lesz az oktatással kötelezően lekötött időkeret, amelynek hiányában nem készülhet el a tantárgyfelosztás, kollektív szerződés hiányában a pedagógusok számára nem ismert, melyek azok a feladatok, amelyek a kötött munkaidőbe tartoznak, de teljesítésük az iskolán kívül is elvégezhető. A munkaidő beosztásáról a legfrisebb információkat itt találjátok.
Kitértek arra is, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor nem ismert a pedagógusok minősítési eljárásának rendszere, nem nyilvánosak a minősítés szempontjai, a délután négy óráig tartó iskola bevezetése úgy történik meg, hogy annak feltételei hiányoznak, az alapítványi és magániskolák finanszírozásáról nem született meg a jogszabály, amely garantálná a működésükhöz szükséges támogatást.
Megjegyezték: a 2013. szeptember 1-jével életbe lépő új pedagógus-bérrendszer súlyos feszültségek forrása lesz a tantestületekben.
A szakszervezet közölte, az a bérrendszer, amely nem finanszírozza a többletmunkát, nem ismeri el a jobb minőségi munkát, nem honorálja a több diplomát, igazságtalan, és nem szolgálja a pedagógiai tevékenység minőségének javítását. A megígért pedagógus-béremelés csökkentett mértékű bevezetése nem jelent valódi keresetnövekedést azok számára, akik az elmúlt időszakban többet, jobb minőségben dolgoztak - írták.
A PSZ szerint a kormány súlyos mulasztást követett el, amikor a köznevelés zavartalan működéséhez szükséges jogszabályokat nem készítette el időben, nem hagyva ezzel lehetőséget arra, hogy azokat a jogalkalmazók megismerhessék, és végrehajtásukra felkészülhessenek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
