A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a pedagógusok új, szeptember 1-én életbe lépő munkaszervezési formája a világos, egyértelmű szabályozás hiánya miatt előrevetíti a köznevelés rendszerének működésképtelenségét.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a szeptember elsején induló tanév zökkenőmentes kezdését alapjaiban veszélyezteti, hogy az iskolák életét meghatározó jogszabályok egy részéről - a nemzeti köznevelésről szóló törvény újabb módosításáról és a pedagógusok foglalkoztatásáról szóló kormányrendeletről - még nem született döntés. A módosítást hétfőn és kedden tárgyalja a parlament: erről itt olvashattok.
A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy egymillió-háromszázezer gyermek, százötvenezer pedagógus mindennapjait meghatározó tanév megkezdése előtt egy héttel jogszabály hiányában nem tudni, mennyi lesz a finanszírozott pedagógus álláshelyek száma, intézményenként illetve mennyi lesz az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma, mennyi lesz a intézményvezető-helyettesek tervezhető létszáma.
Hozzátették, nem rendezett a pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatottak helyzete, sem a pedagógusok, sem az igazgatók, sem a tankerületi igazgatók nem tudják, mennyi lesz az oktatással kötelezően lekötött időkeret, amelynek hiányában nem készülhet el a tantárgyfelosztás, kollektív szerződés hiányában a pedagógusok számára nem ismert, melyek azok a feladatok, amelyek a kötött munkaidőbe tartoznak, de teljesítésük az iskolán kívül is elvégezhető. A munkaidő beosztásáról a legfrisebb információkat itt találjátok.
Kitértek arra is, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor nem ismert a pedagógusok minősítési eljárásának rendszere, nem nyilvánosak a minősítés szempontjai, a délután négy óráig tartó iskola bevezetése úgy történik meg, hogy annak feltételei hiányoznak, az alapítványi és magániskolák finanszírozásáról nem született meg a jogszabály, amely garantálná a működésükhöz szükséges támogatást.
Megjegyezték: a 2013. szeptember 1-jével életbe lépő új pedagógus-bérrendszer súlyos feszültségek forrása lesz a tantestületekben.
A szakszervezet közölte, az a bérrendszer, amely nem finanszírozza a többletmunkát, nem ismeri el a jobb minőségi munkát, nem honorálja a több diplomát, igazságtalan, és nem szolgálja a pedagógiai tevékenység minőségének javítását. A megígért pedagógus-béremelés csökkentett mértékű bevezetése nem jelent valódi keresetnövekedést azok számára, akik az elmúlt időszakban többet, jobb minőségben dolgoztak - írták.
A PSZ szerint a kormány súlyos mulasztást követett el, amikor a köznevelés zavartalan működéséhez szükséges jogszabályokat nem készítette el időben, nem hagyva ezzel lehetőséget arra, hogy azokat a jogalkalmazók megismerhessék, és végrehajtásukra felkészülhessenek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
