A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a pedagógusok új, szeptember 1-én életbe lépő munkaszervezési formája a világos, egyértelmű szabályozás hiánya miatt előrevetíti a köznevelés rendszerének működésképtelenségét.
A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a szeptember elsején induló tanév zökkenőmentes kezdését alapjaiban veszélyezteti, hogy az iskolák életét meghatározó jogszabályok egy részéről - a nemzeti köznevelésről szóló törvény újabb módosításáról és a pedagógusok foglalkoztatásáról szóló kormányrendeletről - még nem született döntés. A módosítást hétfőn és kedden tárgyalja a parlament: erről itt olvashattok.
A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy egymillió-háromszázezer gyermek, százötvenezer pedagógus mindennapjait meghatározó tanév megkezdése előtt egy héttel jogszabály hiányában nem tudni, mennyi lesz a finanszírozott pedagógus álláshelyek száma, intézményenként illetve mennyi lesz az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma, mennyi lesz a intézményvezető-helyettesek tervezhető létszáma.
Hozzátették, nem rendezett a pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatottak helyzete, sem a pedagógusok, sem az igazgatók, sem a tankerületi igazgatók nem tudják, mennyi lesz az oktatással kötelezően lekötött időkeret, amelynek hiányában nem készülhet el a tantárgyfelosztás, kollektív szerződés hiányában a pedagógusok számára nem ismert, melyek azok a feladatok, amelyek a kötött munkaidőbe tartoznak, de teljesítésük az iskolán kívül is elvégezhető. A munkaidő beosztásáról a legfrisebb információkat itt találjátok.
Kitértek arra is, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor nem ismert a pedagógusok minősítési eljárásának rendszere, nem nyilvánosak a minősítés szempontjai, a délután négy óráig tartó iskola bevezetése úgy történik meg, hogy annak feltételei hiányoznak, az alapítványi és magániskolák finanszírozásáról nem született meg a jogszabály, amely garantálná a működésükhöz szükséges támogatást.
Megjegyezték: a 2013. szeptember 1-jével életbe lépő új pedagógus-bérrendszer súlyos feszültségek forrása lesz a tantestületekben.
A szakszervezet közölte, az a bérrendszer, amely nem finanszírozza a többletmunkát, nem ismeri el a jobb minőségi munkát, nem honorálja a több diplomát, igazságtalan, és nem szolgálja a pedagógiai tevékenység minőségének javítását. A megígért pedagógus-béremelés csökkentett mértékű bevezetése nem jelent valódi keresetnövekedést azok számára, akik az elmúlt időszakban többet, jobb minőségben dolgoztak - írták.
A PSZ szerint a kormány súlyos mulasztást követett el, amikor a köznevelés zavartalan működéséhez szükséges jogszabályokat nem készítette el időben, nem hagyva ezzel lehetőséget arra, hogy azokat a jogalkalmazók megismerhessék, és végrehajtásukra felkészülhessenek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
