Számos jogszabály hiányzik a tanévkezdéshez a Pedagógusok Szakszervezete szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a...

  • MTI
MTI

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a 2013/14-es tanév még az elmúlt évinél is kevésbé van előkészítve, és a pedagógusok új, szeptember 1-én életbe lépő munkaszervezési formája a világos, egyértelmű szabályozás hiánya miatt előrevetíti a köznevelés rendszerének működésképtelenségét.

A szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a szeptember elsején induló tanév zökkenőmentes kezdését alapjaiban veszélyezteti, hogy az iskolák életét meghatározó jogszabályok egy részéről - a nemzeti köznevelésről szóló törvény újabb módosításáról és a pedagógusok foglalkoztatásáról szóló kormányrendeletről - még nem született döntés. A módosítást hétfőn és kedden tárgyalja a parlament: erről itt olvashattok.

A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy egymillió-háromszázezer gyermek, százötvenezer pedagógus mindennapjait meghatározó tanév megkezdése előtt egy héttel jogszabály hiányában nem tudni, mennyi lesz a finanszírozott pedagógus álláshelyek száma, intézményenként illetve mennyi lesz az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma, mennyi lesz a intézményvezető-helyettesek tervezhető létszáma.

Hozzátették, nem rendezett a pedagógiai szakszolgálatoknál foglalkoztatottak helyzete, sem a pedagógusok, sem az igazgatók, sem a tankerületi igazgatók nem tudják, mennyi lesz az oktatással kötelezően lekötött időkeret, amelynek hiányában nem készülhet el a tantárgyfelosztás, kollektív szerződés hiányában a pedagógusok számára nem ismert, melyek azok a feladatok, amelyek a kötött munkaidőbe tartoznak, de teljesítésük az iskolán kívül is elvégezhető. A munkaidő beosztásáról a legfrisebb információkat itt találjátok.

Kitértek arra is, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor nem ismert a pedagógusok minősítési eljárásának rendszere, nem nyilvánosak a minősítés szempontjai, a délután négy óráig tartó iskola bevezetése úgy történik meg, hogy annak feltételei hiányoznak, az alapítványi és magániskolák finanszírozásáról nem született meg a jogszabály, amely garantálná a működésükhöz szükséges támogatást.

Megjegyezték: a 2013. szeptember 1-jével életbe lépő új pedagógus-bérrendszer súlyos feszültségek forrása lesz a tantestületekben.

A szakszervezet közölte, az a bérrendszer, amely nem finanszírozza a többletmunkát, nem ismeri el a jobb minőségi munkát, nem honorálja a több diplomát, igazságtalan, és nem szolgálja a pedagógiai tevékenység minőségének javítását. A megígért pedagógus-béremelés csökkentett mértékű bevezetése nem jelent valódi keresetnövekedést azok számára, akik az elmúlt időszakban többet, jobb minőségben dolgoztak - írták.

A PSZ szerint a kormány súlyos mulasztást követett el, amikor a köznevelés zavartalan működéséhez szükséges jogszabályokat nem készítette el időben, nem hagyva ezzel lehetőséget arra, hogy azokat a jogalkalmazók megismerhessék, és végrehajtásukra felkészülhessenek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.