Módosult az iskolák működtetésének támogatása

Módosult a köznevelési intézmények működtetésének támogatása, az erről szóló belügyminiszteri rendelet a Magyar...

  • MTI
Fazekas István

Módosult a köznevelési intézmények működtetésének támogatása, az erről szóló belügyminiszteri rendelet a Magyar Közlöny szombati számában jelent meg. A köznevelési törvény alapján a támogatás a köznevelési intézmény működtetését vállaló, vagy a jogszabály alapján állami hozzájárulást fizető önkormányzatokat illeti meg, ha a településen 3000-nél többen laknak, és az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 20 ezer forintot. A rendelet szerint a támogatásnál figyelembe kell venni, milyen arányban járnak tanulók más településről az adott település iskoláiba.

Az alaptámogatás összege egy önkormányzat esetében legalább 2 millió forint, legfeljebb 400 ellátott esetén. A rendelet szerint 800 ellátottig 4 millió jár, 1200-ig 6 millió, 1500-ig 8 millió, míg 1500 ellátott felett 10 millió forint a támogatás.

A más települési önkormányzat közigazgatási területéről bejáró tanulók összes tanulóhoz viszonyított arányának figyelembevételével az alaptámogatás meghatározott szorzószámok szerint emelkedik.

A támogatás tényleges mértéke a fentiek alapján számított összeget figyelembe véve 100 százalék, ha a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége nem haladja meg az 5000 forintot, 90 százalék, ha ez a mutató 5001 és 10 000 forint közötti összeg, 80 százalék jár, ha 10 001 és 15 000 forint közötti, és 70 százalék, ha 15 001 és 20 000 forint közötti - olvasható a rendeletben. A támogatás alapjául szolgáló ellátotti létszámot és bejáró tanulók létszámát a 2012. év októberi köznevelési statisztika alapján állapítják meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.