Mit isznak és hogyan szexelnek a diákok? Erre kíváncsi egy egri középiskola

Intim és kényes kérdésekre kell válaszolniuk egri középiskolásoknak. Egészségügyi adatok, függőségek, szexuális szokások – az iskolaorvos szerint a gyerekek érdekében történik mindez. A jogvédő azonban állítja, teljesen törvénytelen, amit az iskola művel.

  • Eduline

Ivott-e már, volt-e már részeg, használt-e már drogot, volt-e már szexuális kapcsolata óvszer nélkül – ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell egy kérdőív szerint egri kilencedikes diákoknak.

A hvg.hu cikke szerint a felmérés nem anonim, névvel, iskolával, osztállyal kell vállalni a válaszokat. A bevezető szerint „a lelki és életmódi rizikómagatartás kiderítése” céljából van szükség a kérdőív kitöltésére.

A még érthető kérdések – mint hogy mikét táplálkozik a gyerek, fogyaszt-e koffeintartalmú italokat – mellett hamar elérkezik a kérdőív olyan témákhoz, amikről kevésbé érthető, miért lenne fontos az iskolának. Például kíváncsiak arra, hogy ki szokott káromkodni, esetleg lopni.

A hvg.hu szerint a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskolában készülnek kifaggatni a gyerekeket, de Eger több más intézményében is bevett gyakorlat, hogy ilyen kérdésekkel szembesítik a diákokat.

Az iskola vezetője a portálnak elmondta, a gyerekek védelmében van szükség a kérdőívre, amihez orvosi titoktartást garantálnak, a szülőkkel pedig aláíratnak egy beleegyezést arról, hogy a gyerek részt vehet a felmérésen. Igaz, azt az iskolaorvos is elismerte, hogy a szülők a beleegyezéskor még nem ismerhetik meg a kérdéseket.

A Társaság a Szabadságjogokért jogsértőnek nevezte a kérdőívet. „A kérdőívben egészségügyi adatokra, illetve szexuális élettel és szenvedélyekkel kapcsolatos információkra kérdeznek rá, ezek pedig különleges adatok, vagyis a személyes adatokon belül is szigorúbban védettek. Eleve megdöbbentő, hogy ezekre személyi azonosításra alkalmas módon kell válaszolniuk” – mondta Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.