Mindjárt itt a nyári szünet: már csak négy hét van hátra a tanévből

Június 15., hétfőig tart a tanítás az általános és középiskolákban, de előtte még jön a kompetenciamérés, a nyelvi felmérő és a fizikai állapotfelmérés. Összegyűjtöttük, mire számíthattok a tanév végén.

  • Eduline
Fazekas István

Érettségi és felmérők a közoktatásban

A fizikai állapotfelmérést (NETFIT) január 5. és május 27. között bonyolítják le az iskolák, így ahol erre még nem került sor, a következő két hétben számíthat rá. A NETFIT 5. évfolyamtól felfelé minden diákot érint. A hátralévő írásbeli érettségiket május 26-ig tartják meg.

2015. május 27-én, szerdán tartják a matekatikai és szövegértési feladatokat tartalmazó országos kompetenciamérést a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamos diákok számára.

A kompetenciamérés után a hatodikosok és nyolcadikosok számára nyelvi felmérőt is tartanak. Június 3-án a két tanítási nyelvű általános iskolákban, június 11-én pedig az ország további olyan iskolájában, ahol a diákok angolt vagy németet tanulnak első idegen nyelvként. A hatodikosoktól A1-es, nyolcadikosoktól pedig A2-es tudásszintet várnak el - mindkettő alacsonyabb az alapfokú nyelvvizsga szintjénél.

A tanév ezután, június 15-én, hétfőn ér majd véget.

Vizsgaidőszak a felsőoktatásban

A Corvinuson és a PTE-n május 11. és június 12. között lesznek a vizsgák, az ELTE-n május 18. és július 3., a BME-n pedig május 26. és június 22. között. A Debreceni Egyetemen is május 26-án indul a vizsgaidőszak, de július 7-ig fog tartani, Szegeden pedig május 18. és június 27. között kell vizsgáznotok. Vizsgaidőszak: itt a tökéletes időbeosztás titka.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.