Minden ötödik európai gyereknek problémája van az írással, olvasással

Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki...

  • MTI
Általános iskolások Magyarországon. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy minden európai fejezze be az alapfokú iskolát
Túry Gergely

Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát - közölte csütörtökön a brüsszeli testület. A bizottság ismerteti, hogy a 2015-öt követő időszakban az Európai Unió mintegy 2,5 milliárd eurót fordíthat az oktatás minőségének javítására.

Andris Piebalgs, a fejlesztéspolitikáért felelős lett biztos egy ezzel kapcsolatos brüsszeli konferencián a bizottság közleménye szerint azt a célt tűzte ki, hogy az évezred harmadik évtizedének végére, életkörülményeitől függetlenül minden gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen, gyakorlatilag elvégezhesse az általános iskolát, tudjon írni, olvasni és számolni.

"Elfogadhatatlannak tartom, hogy 61 millió gyereknek továbbra sem nyílik lehetősége, hogy alapvető oktatásban részesüljön. Korábbi tanárként, majd oktatási miniszterként úgy érzem, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjon, függetlenül attól, hogy hol él" - hangoztatta Piebalgs.

"Az írástudatlanság nem csak a fejlődő világ problémája. Az Európai Unióban minden ötödik gyerek és 73 millió felnőtt gondokkal küzd az írás-olvasás terén. Az írástudatlanság visszaszorítása nemcsak gazdasági, de emberi szempontból is fontos" - idézi a közlemény a ciprusi EU-biztost, Andrulla Vasziliut, aki az oktatási ügyekért felelős.

A bizottság adatai szerint az Európai Unió 2007 és 2011 között 4,2 milliárd eurót költött oktatásra, a fejlődő országokban pedig 9 millió gyermeknek segített, hogy iskolába járhasson.

"Az oktatás a lehető legjobb befektetés a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és szegénység felszámolására. Becslések szerint, ha a szegény országok gyermekei mind tudnának olvasni, a globális szegénység mértéke 12 százalékkal csökkenne" - állítja a bizottság.

Az Európai Unió 2010-ben a többi között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az évtized végére 15-ről 10 százalék alá szorítja azoknak az arányát, akik a kelleténél korábban elhagyják az általános iskolát, anélkül, hogy elvégeznék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.