Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki...
Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát - közölte csütörtökön a brüsszeli testület. A bizottság ismerteti, hogy a 2015-öt követő időszakban az Európai Unió mintegy 2,5 milliárd eurót fordíthat az oktatás minőségének javítására.
Andris Piebalgs, a fejlesztéspolitikáért felelős lett biztos egy ezzel kapcsolatos brüsszeli konferencián a bizottság közleménye szerint azt a célt tűzte ki, hogy az évezred harmadik évtizedének végére, életkörülményeitől függetlenül minden gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen, gyakorlatilag elvégezhesse az általános iskolát, tudjon írni, olvasni és számolni.
"Elfogadhatatlannak tartom, hogy 61 millió gyereknek továbbra sem nyílik lehetősége, hogy alapvető oktatásban részesüljön. Korábbi tanárként, majd oktatási miniszterként úgy érzem, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjon, függetlenül attól, hogy hol él" - hangoztatta Piebalgs.
"Az írástudatlanság nem csak a fejlődő világ problémája. Az Európai Unióban minden ötödik gyerek és 73 millió felnőtt gondokkal küzd az írás-olvasás terén. Az írástudatlanság visszaszorítása nemcsak gazdasági, de emberi szempontból is fontos" - idézi a közlemény a ciprusi EU-biztost, Andrulla Vasziliut, aki az oktatási ügyekért felelős.
A bizottság adatai szerint az Európai Unió 2007 és 2011 között 4,2 milliárd eurót költött oktatásra, a fejlődő országokban pedig 9 millió gyermeknek segített, hogy iskolába járhasson.
"Az oktatás a lehető legjobb befektetés a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és szegénység felszámolására. Becslések szerint, ha a szegény országok gyermekei mind tudnának olvasni, a globális szegénység mértéke 12 százalékkal csökkenne" - állítja a bizottság.
Az Európai Unió 2010-ben a többi között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az évtized végére 15-ről 10 százalék alá szorítja azoknak az arányát, akik a kelleténél korábban elhagyják az általános iskolát, anélkül, hogy elvégeznék.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
