Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki...
Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát - közölte csütörtökön a brüsszeli testület. A bizottság ismerteti, hogy a 2015-öt követő időszakban az Európai Unió mintegy 2,5 milliárd eurót fordíthat az oktatás minőségének javítására.
Andris Piebalgs, a fejlesztéspolitikáért felelős lett biztos egy ezzel kapcsolatos brüsszeli konferencián a bizottság közleménye szerint azt a célt tűzte ki, hogy az évezred harmadik évtizedének végére, életkörülményeitől függetlenül minden gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen, gyakorlatilag elvégezhesse az általános iskolát, tudjon írni, olvasni és számolni.
"Elfogadhatatlannak tartom, hogy 61 millió gyereknek továbbra sem nyílik lehetősége, hogy alapvető oktatásban részesüljön. Korábbi tanárként, majd oktatási miniszterként úgy érzem, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjon, függetlenül attól, hogy hol él" - hangoztatta Piebalgs.
"Az írástudatlanság nem csak a fejlődő világ problémája. Az Európai Unióban minden ötödik gyerek és 73 millió felnőtt gondokkal küzd az írás-olvasás terén. Az írástudatlanság visszaszorítása nemcsak gazdasági, de emberi szempontból is fontos" - idézi a közlemény a ciprusi EU-biztost, Andrulla Vasziliut, aki az oktatási ügyekért felelős.
A bizottság adatai szerint az Európai Unió 2007 és 2011 között 4,2 milliárd eurót költött oktatásra, a fejlődő országokban pedig 9 millió gyermeknek segített, hogy iskolába járhasson.
"Az oktatás a lehető legjobb befektetés a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és szegénység felszámolására. Becslések szerint, ha a szegény országok gyermekei mind tudnának olvasni, a globális szegénység mértéke 12 százalékkal csökkenne" - állítja a bizottság.
Az Európai Unió 2010-ben a többi között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az évtized végére 15-ről 10 százalék alá szorítja azoknak az arányát, akik a kelleténél korábban elhagyják az általános iskolát, anélkül, hogy elvégeznék.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
