Minden ötödik európai gyereknek problémája van az írással, olvasással

Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki...

  • MTI
Általános iskolások Magyarországon. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy minden európai fejezze be az alapfokú iskolát
Túry Gergely

Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy 2030-ra egyetlen olyan gyermek se legyen az egész Európai Unióban, aki nem végzi el az általános iskolát - közölte csütörtökön a brüsszeli testület. A bizottság ismerteti, hogy a 2015-öt követő időszakban az Európai Unió mintegy 2,5 milliárd eurót fordíthat az oktatás minőségének javítására.

Andris Piebalgs, a fejlesztéspolitikáért felelős lett biztos egy ezzel kapcsolatos brüsszeli konferencián a bizottság közleménye szerint azt a célt tűzte ki, hogy az évezred harmadik évtizedének végére, életkörülményeitől függetlenül minden gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen, gyakorlatilag elvégezhesse az általános iskolát, tudjon írni, olvasni és számolni.

"Elfogadhatatlannak tartom, hogy 61 millió gyereknek továbbra sem nyílik lehetősége, hogy alapvető oktatásban részesüljön. Korábbi tanárként, majd oktatási miniszterként úgy érzem, minden gyereknek joga van ahhoz, hogy minőségi oktatást kapjon, függetlenül attól, hogy hol él" - hangoztatta Piebalgs.

"Az írástudatlanság nem csak a fejlődő világ problémája. Az Európai Unióban minden ötödik gyerek és 73 millió felnőtt gondokkal küzd az írás-olvasás terén. Az írástudatlanság visszaszorítása nemcsak gazdasági, de emberi szempontból is fontos" - idézi a közlemény a ciprusi EU-biztost, Andrulla Vasziliut, aki az oktatási ügyekért felelős.

A bizottság adatai szerint az Európai Unió 2007 és 2011 között 4,2 milliárd eurót költött oktatásra, a fejlődő országokban pedig 9 millió gyermeknek segített, hogy iskolába járhasson.

"Az oktatás a lehető legjobb befektetés a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenségek és szegénység felszámolására. Becslések szerint, ha a szegény országok gyermekei mind tudnának olvasni, a globális szegénység mértéke 12 százalékkal csökkenne" - állítja a bizottság.

Az Európai Unió 2010-ben a többi között azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az évtized végére 15-ről 10 százalék alá szorítja azoknak az arányát, akik a kelleténél korábban elhagyják az általános iskolát, anélkül, hogy elvégeznék.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.