Milyen iskolába járnak a kormánypárti képviselők gyerekei?

E-mailben kérdezte meg a Fidesz és a KDNP 123 képviselőjétől a hvg.hu, hogy milyen iskolába járatják a gyerekeiket.

  • Eduline
MTI / Soós Lajos

E-mailben kérdezte meg a Fidesz és a KDNP 123 képviselőjétől a hvg.hu, hogy milyen iskolába járatják a gyerekeiket. Bár csak alá kellett húzni a lehetséges válaszokat - gimnázium, szakközépiskola, szakiskola vagy külföldi intézmény -, mindössze négy válasz érkezett. Mit tanultak, hol szereztek diplomát az országgyűlési képviselők? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Hende Csaba honvédelmi miniszter (Fidesz) mindkét gyermeke magyarországi gimnáziumba járt, a KDNP-s Földi László három idősebb gyermeke is ilyen intézményben érettségizett, a legfiatalabb pedig most gimis, a szintén KDNP-s Móring József Attila fiához hasonlóan. A fideszes Pócs János viszont röviden csak annyit közölt, hogy gyermekeinek „iskolába járása és iskoláztatása magánügy”.

A szakszervezetek szerint a 2015. évi költségvetésben szereplő összeg nem elég a közoktatás költségeinek finanszírozására, a vesztes pedig a középfokú oktatás lesz - a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) állásfoglalását pedig itt olvashatjátok. A PSZ tüntetést szervez a magyar közoktatás napjára: erről itt olvashattok.

Szerintük a kormány pedig a gimnáziumi férőhelyeket csökkentené, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár szerint azonban ez "nem olvasható ki a költségvetésből", középfokú oktatásra pedig az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak. A költségvetési törvényjavaslatról itt olvashattok, az alapítványi iskolák támogatásának megvágását végül visszavonták.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.