Elégedetlenek a diákok azzal a tudással, amit az oktatásban kapnak. Lehet, hogy megtanulnak exceltáblát szerkeszteni, de az iskolában nem tanulják meg azt, amire naponta használják az eszközöket, például a közösségi oldalak szerkesztését vagy azt, milyen veszélyekkel kell számolniuk a világhálón - mondta Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke az MTI-nek. Digitális analfabétákat nevel az új kerettanterv? Az informatikaoktatást érintő tervekről itt olvashattok.
Egy fiatalnak nem csak azt kellene megtanítani, hogyan ne váljon bűncselekmények áldozatává, hanem azt is, hogyan ne váljon bűnözővé, "hol vannak a határok" - folytatta Zala Mihály, aki szerint így akár a hackermozgalom is más irányt vehetne. A diákok leköthetnék a szabad kapacitásukat, ha az iskolai informatikai oktatásban például megtanulnának weblapot szerkeszteni, fejleszteni, programozni - érvelt. Úgy látja, a rendszer "réseit" kihasználó hackerek nem feltétlenül rosszak, az intelligenciájukat hasznosítani kellene, be kellene csatornázni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az informatika folyamatos fejlődése miatt az oktatók és a rendszergazdák tudását is frissíteni kell, ezért a felsőoktatásban is szükség lenne újabb képzésekre.
A felügyelet a veszprémi Pannon Egyetemmel már megállapodást kötött egy úgynevezett "kiválósági központ" kialakításáról, amely reményeik szerint Európában egyedülálló lesz. A helyszínt már kiépítették, most azt vizsgálják, milyen szakirányú képzést lehetne nyújtani például a fejlesztők vagy a különböző szervezetek védelméért felelős szakemberek számára.
Az NBF elnöke elmondta azt is, jelentős szerephez jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, ahol a rendszergazdák kaphatnának alap-, illetve továbbképzéseket; az oktatók egy részét a felügyelet adná.
