Elégedetlenek a diákok azzal a tudással, amit az oktatásban kapnak.
Elégedetlenek a diákok azzal a tudással, amit az oktatásban kapnak. Lehet, hogy megtanulnak exceltáblát szerkeszteni, de az iskolában nem tanulják meg azt, amire naponta használják az eszközöket, például a közösségi oldalak szerkesztését vagy azt, milyen veszélyekkel kell számolniuk a világhálón - mondta Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke az MTI-nek. Digitális analfabétákat nevel az új kerettanterv? Az informatikaoktatást érintő tervekről itt olvashattok.
Egy fiatalnak nem csak azt kellene megtanítani, hogyan ne váljon bűncselekmények áldozatává, hanem azt is, hogyan ne váljon bűnözővé, "hol vannak a határok" - folytatta Zala Mihály, aki szerint így akár a hackermozgalom is más irányt vehetne. A diákok leköthetnék a szabad kapacitásukat, ha az iskolai informatikai oktatásban például megtanulnának weblapot szerkeszteni, fejleszteni, programozni - érvelt. Úgy látja, a rendszer "réseit" kihasználó hackerek nem feltétlenül rosszak, az intelligenciájukat hasznosítani kellene, be kellene csatornázni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az informatika folyamatos fejlődése miatt az oktatók és a rendszergazdák tudását is frissíteni kell, ezért a felsőoktatásban is szükség lenne újabb képzésekre.
A felügyelet a veszprémi Pannon Egyetemmel már megállapodást kötött egy úgynevezett "kiválósági központ" kialakításáról, amely reményeik szerint Európában egyedülálló lesz. A helyszínt már kiépítették, most azt vizsgálják, milyen szakirányú képzést lehetne nyújtani például a fejlesztők vagy a különböző szervezetek védelméért felelős szakemberek számára.
Az NBF elnöke elmondta azt is, jelentős szerephez jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is, ahol a rendszergazdák kaphatnának alap-, illetve továbbképzéseket; az oktatók egy részét a felügyelet adná.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
