Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
AP / Manish Swarup
Schrammel Ivett pszichológus évek óta külföldön él és neveli három gyermekét, jelenleg a brit korona felségterületéhez tartozó Gibraltáron tartózkodik, ahol a gyerekei iskolába járnak - blogján két bejegyzést is szentelt az angol oktatási rendszernek, melyről - elsősorban az alsó tagozatról - gyerekei révén szerzett tapasztalatot.
Rögtön kiemelte, hogy mennyire könnyed környezetben, játékosan, mégis nagy alapossággal készülnek fel a diákok egy-egy tárgyból. Ilyen az Élő történelem napja is, ami bár csak egy napig tart, de hónapokon át készülnek a diákokkal, korhű jelmezeket készítenek, és a napot úgy töltik el az iskolában, mintha az adott korszakban élnének (étkezés, , így látni ilyenkor vikingeket, ókori görögöket, vagy viktoriánus kori angolokat is az iskolákban.
schrammelivett.blog.hu
Hittanórán minden vallással megismerkednek, nem csak az iskola által előnyben részesítettel. A természettudományos tárgyakat - például földrajzot - sokszor a szabadban tartanak, hogy ne csak a tankönyvek képeit lássák a gyerekek, az állatokat, kőzeteket, növényeket.
Az alsósoknak szinte nincs is szóbeli felelés, mert ekkor még kevesen képesen tudásuk szerint mindent elmondani. Egy tanév három részre (trimeszterre) tagolódik, a gyerekek csak ezeknek a végén írnak teszteket. Osztályonként 3-5 csoportban, a saját tudásszintjüknek megfelelően tanulnak a gyerekek, így mindenki a számára legjobban megfelelő ritmusban, illetve módszerekkel fejlődhetnek a korosztálynak elvárt szinten. Az év végi személyes írásos értékelés személyre szabottan szinte felér egy regénnyel, osztályzatot nem kapnak.
Az értékelésben semmi negatívum nem szerepel: csak arról írnak, hogy a korosztályos átlag feletti készségekkel rendelkezik-e egy gyerek, a szintnek megfelelően áll, valamint a megfelelő szint felé tart-e. Utóbbi esetében is érződik - ezt hagsúlyozza Schrammel Ivett is -, hogy nem azt írják, hogy mit nem tud egy gyerek, hanem hogy mi felé tart.
Ég és föld a különbség a magyar és az angol földrajzoktatás között
Az közelgő érettségi és a szakgimnáziumok tantervén felháborodott földrajztanárok aktuálissá tették, hogy kicsit mélyebben foglalkozzunk az általános műveltséget adó természettudományos tárgyak tananyagáról, hogy mire készíti fel a diákokat.
A készségeket is sokoldalúan értékelik, a matematikánál három szempontot, a problémamegoldást, a számok ismeretét és a mérést. Az angol nyelv azonban már összetettebb, hat szempont szerint vizsgálják a gyerekek fejlődését, a természettudományos tárgyakban a fejlődésüket öt szempont alapján értékelik. Magatartást és szorgalmat egyáltalán nem osztályoznak, egy ilyen rendszerben a pszichológus szerint ez nem is lenne reális.
Negyediktől hetedik osztályig már megjelennek az osztályzatok (A,B,C,D,E), azonban a szöveges értékelés is megmarad. Mindenki sorra kerül egyszer és a "hét sztárja" lehet, ugyanis saját magukhoz mérik a gyerekeket, hogy miben fejlődtek hatalmasat - így nem csak az éltanulókat jutalmazzák, például segítőkészségért vagy csapatmunkáért is lehet valaki a hét legjobbja.
| További cikkeink |
| Palkovics: Rövidebbek lesznek a kisiskolások óráiKi nem találnátok, miért kéne levenni a cipőt az iskolábanKínos helyzetbe hozták szüleiket ezek a brit kisiskolások: videó |
Házi feladatot csak nagyon ritkán kapnak, a szünidőre pedig egyáltalán nem, hogy kikapcsolódhassanak és játszhassanak a barátaikkal. Ennek megfelelően a könyveket sem viszik haza, mert annak az iskolában van ekkor a helye.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
