Miért lesz rossz a gyerekeknek, hogy Betsy DeVos lesz az oktatási miniszter az USA-ban?

Elképesztő változtatások jöhetnek: elfogadták a milliárdos Betsy DeVos jelölését az amerikai képviselők.

  • Unyatyinszki György
MTI/EPA/Michael Reynolds

A demokrata párti képviselők a végsőkig ellenálltak Donald J. Trump elnök oktatási miniszterjelöltje, Betsy DeVos beiktatásának. A szavazásra keleti parti idő szerint délben került volna sor, ám a képviselők közül aki csak tehette, szót kért a szavazást megelőző vitában, így odázva el a szavazást DeVos személyéről, aki alaposan leszerepelt a miniszterjelölti meghallgatásán.

Ahogy arról kedd este beszámoltunk, Mike Pence alelnök voksával a szenátus végül megszavazta Betsy DeVos oktatási miniszter kinevezését.

Betsy DeVos milliárdos vállalkozóként az Amerikai Szövetség a Gyermekekért alapítvány vezetője és egyik legnagyobb támogatója volt. Közoktatási programjában nagyjából azt folytatná, amit az alapítvány is végzett, vagyis a hátrányos helyzetű, szegény diákok iskoláztatását. Létrehozna egy állami alapot, hogy az adminisztráció szerint tehetségesnek ítélt gyerekek is magániskolába járhassanak, ezzel megkapva az esélyt a jobb élethez.

Programja ellenzői szerint, ha DeVos elképzelési megvalósulnak, az végleg éket üt az állami és a magániskolák közé, hiszen az állam maga ismeri el, hogy sokkal jobb oktatást tud nyújtani egy magánintézmény. Ez jelentős forrásokat vonhat el az állami intézményektől, ami csak tovább szélesíti a szakadékot. DeVos programja az elitet erősítené a kiválasztott tehetségekkel, nem pedig a szegények helyzetén javítana általánosan.

Mégsem ez DeVos ellen a leghangosabb érv: bár az Egyesült Államokban kiugróan magas a lőfegyver miatti gyermekhalálozások száma, valamint az ismétlődő iskolai lövöldözések, megítélése szerint megengedhető az iskolai fegyverhasználat. Miniszteri meghallgatásán példaként hozta fel, ha egy grizzlymedve támadna a gyerekekre, akkor jól jöhet egy fegyver az iskolában - a megelőző kérdés persze az iskolai fegyveres erőszakra vonatkozott.

DeVos szerint, ha Trump felszámolná az iskolai fegyvermentes övezeteket, akkor támogatná az elnököt. Viszont elmondta azt is, hogy az adott államban a helyieknek kell szabályozni szerinte a kérdést. Hozzátette, hogy emellett "vérzik a szíve" azokért, akik elvesztették egy hozzátartozójukat egy lövöldözés következtében. Amennyiben megszüntetnék a fegyvermentes övezeteket, az az Obama-adminiszráció többéves harcát tenné semmissé.

Mit jelenthet azonban ez a grizzlys szöveg? A CNN publicistája, Jill Filipovic szerint fel sem merülhet annak a lehetősége is, hogy DeVos valóban azt hiszi, hogy a medvék okozta fenyegetés ilyen nagy az USA-ban. A megoldás szerinte, hogy DeVost és a republikánusokat annyira a kezében tartja a fegyverlobbi, hogy még egy racionális, őszinte beszélgetés során is egy abszurd válasszal állt elő: grizzlykkel, ezzel ellehetetlenítve az értelmes párbeszédet a kérdésről.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.