Miért kell szombaton dolgozni, ha december 24-e a téli szünetre esik?

Többen kérdeztétek, miért kellett a diákoknak is iskolába menniük a szombati munkanapokon, december 7-én, illetve 21-én. Íme, a köznevelésért felelős államtitkárság indoklása.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A köznevelési törvény értelmében a diákoknak egy tanévben legalább három, legalább hat összefüggő napból álló szünetet kell biztosítani" - írja közleményében az államtitkárság.

A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, először január 6-án kell iskolába menniük a diákoknak. A szünet 14 napból áll, amelyből öt munkanap (december 23., december 30-31.), kilenc pedig állami ünnep– és pihenőnapot, illetve hétvége (december 24-29., január 1., január 4-5.).

A közlemény szerint "a tanulók megfelelő pihenését, regenerálódását a megszakítás nélküli, folyamatos tanítási szünet biztosítja", a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján pedig az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell.

"A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. Ebből következően az iskolában az NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap – fő szabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok száma e szombati munkanapokra figyelemmel került meghatározásra" - írják.

"A leírtak alapján a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – így december 7-e és december 21-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási nap" - áll a közleményben, amely szerint ugyanakkor a jogszabályok ugyanakkor csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezéséről az iskola igazgatója dönt. Három lehetőség van: a szombati munkanapot ki lehet adni szünetként, meg lehet szervezni tanítási napként, illetve tanítás nélküli munkanapként.

"Az intézmény kötelezettsége az is, hogy – fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa" - írják. A közoktatási tanév legfontosabb dátumait a tavaszi félévben itt találjátok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.