Miért kell szombaton dolgozni, ha december 24-e a téli szünetre esik?

Többen kérdeztétek, miért kellett a diákoknak is iskolába menniük a szombati munkanapokon, december 7-én, illetve 21-én. Íme, a köznevelésért felelős államtitkárság indoklása.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A köznevelési törvény értelmében a diákoknak egy tanévben legalább három, legalább hat összefüggő napból álló szünetet kell biztosítani" - írja közleményében az államtitkárság.

A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, először január 6-án kell iskolába menniük a diákoknak. A szünet 14 napból áll, amelyből öt munkanap (december 23., december 30-31.), kilenc pedig állami ünnep– és pihenőnapot, illetve hétvége (december 24-29., január 1., január 4-5.).

A közlemény szerint "a tanulók megfelelő pihenését, regenerálódását a megszakítás nélküli, folyamatos tanítási szünet biztosítja", a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján pedig az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell.

"A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. Ebből következően az iskolában az NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap – fő szabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok száma e szombati munkanapokra figyelemmel került meghatározásra" - írják.

"A leírtak alapján a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – így december 7-e és december 21-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási nap" - áll a közleményben, amely szerint ugyanakkor a jogszabályok ugyanakkor csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezéséről az iskola igazgatója dönt. Három lehetőség van: a szombati munkanapot ki lehet adni szünetként, meg lehet szervezni tanítási napként, illetve tanítás nélküli munkanapként.

"Az intézmény kötelezettsége az is, hogy – fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa" - írják. A közoktatási tanév legfontosabb dátumait a tavaszi félévben itt találjátok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.