Miért kell szombaton dolgozni, ha december 24-e a téli szünetre esik?

Többen kérdeztétek, miért kellett a diákoknak is iskolába menniük a szombati munkanapokon, december 7-én, illetve 21-én. Íme, a köznevelésért felelős államtitkárság indoklása.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A köznevelési törvény értelmében a diákoknak egy tanévben legalább három, legalább hat összefüggő napból álló szünetet kell biztosítani" - írja közleményében az államtitkárság.

A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, először január 6-án kell iskolába menniük a diákoknak. A szünet 14 napból áll, amelyből öt munkanap (december 23., december 30-31.), kilenc pedig állami ünnep– és pihenőnapot, illetve hétvége (december 24-29., január 1., január 4-5.).

A közlemény szerint "a tanulók megfelelő pihenését, regenerálódását a megszakítás nélküli, folyamatos tanítási szünet biztosítja", a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján pedig az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell.

"A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. Ebből következően az iskolában az NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap – fő szabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok száma e szombati munkanapokra figyelemmel került meghatározásra" - írják.

"A leírtak alapján a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – így december 7-e és december 21-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási nap" - áll a közleményben, amely szerint ugyanakkor a jogszabályok ugyanakkor csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezéséről az iskola igazgatója dönt. Három lehetőség van: a szombati munkanapot ki lehet adni szünetként, meg lehet szervezni tanítási napként, illetve tanítás nélküli munkanapként.

"Az intézmény kötelezettsége az is, hogy – fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa" - írják. A közoktatási tanév legfontosabb dátumait a tavaszi félévben itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.