Miért kell szombaton dolgozni, ha december 24-e a téli szünetre esik?

Többen kérdeztétek, miért kellett a diákoknak is iskolába menniük a szombati munkanapokon, december 7-én, illetve 21-én. Íme, a köznevelésért felelős államtitkárság indoklása.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A köznevelési törvény értelmében a diákoknak egy tanévben legalább három, legalább hat összefüggő napból álló szünetet kell biztosítani" - írja közleményében az államtitkárság.

A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, először január 6-án kell iskolába menniük a diákoknak. A szünet 14 napból áll, amelyből öt munkanap (december 23., december 30-31.), kilenc pedig állami ünnep– és pihenőnapot, illetve hétvége (december 24-29., január 1., január 4-5.).

A közlemény szerint "a tanulók megfelelő pihenését, regenerálódását a megszakítás nélküli, folyamatos tanítási szünet biztosítja", a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján pedig az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell.

"A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. Ebből következően az iskolában az NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap – fő szabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok száma e szombati munkanapokra figyelemmel került meghatározásra" - írják.

"A leírtak alapján a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – így december 7-e és december 21-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási nap" - áll a közleményben, amely szerint ugyanakkor a jogszabályok ugyanakkor csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezéséről az iskola igazgatója dönt. Három lehetőség van: a szombati munkanapot ki lehet adni szünetként, meg lehet szervezni tanítási napként, illetve tanítás nélküli munkanapként.

"Az intézmény kötelezettsége az is, hogy – fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa" - írják. A közoktatási tanév legfontosabb dátumait a tavaszi félévben itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.