Budapest belvárosában megmutatták, mi ma az oktatás csúcsa

Az utóbbi hónapokban nem csak a felületes szemlélőnek üthették meg kizárólag negatív hírek a fülét az oktatással kapcsolatban. Nem csoda, hogy ebben a csatazajban nem kapott nagy nyilvánosságot, hogy Budapest közepén a világ talán leginnovatívabb tanárai gyűltek össze, és tanácskoznak három napon keresztül.

  • Nagy Barnabás

Az Eduline is bejutott a Microsoft Educator Exchange elnevezésű konferenciára, melynek ez alkalommal Magyarország adott otthont. A világ minden tájáról érkező, és a techcég által kiválasztott tanárok főként arról beszélgetnek egymással, miként lehet kreatívan beilleszteni az oktatásba a legmodernebb technológiákat.

Volt alkalmunk személyesen beszélgetni Anthony Salcitóval, a Microsoft oktatásért felelős egyik vezetőjével. Salcito bemutatta azt az ingyenes applikációt, amit minden tanár letölthet, és különböző eszközökön használhatja a napló és a tábla helyett is.

Az alkalmazással külön is kapcsolat tartható a diákokkal. Ennek egyik nagy előnye lehet, hogy ha egyes diákok például vizuális típusok, külön bemutatható nekik az anyag a saját módszertanuk szerint. Ehhez a tanárnak még meg sem kell különböztetni őket egy egész osztály előtt, egyszerűen mindenki személyre szabottan kapja meg az anyagot.

Ehhez persze egyvalamire mindenképp szükség van, mint alapfeltétel: táblagépre. Bár kísérleti jelleggel már léteznek ilyen kezdeményezések Magyarországon (eddig csak magáncégek révén), és a kormány is jelezte, foglalkozik a kérdéssel, itthon egyelőre csak a kevesek kiváltsága, hogy a legmodernebb kütyükkel tegyék hatékonyabbá a tanulást.

Miért olyan kevés a nő az informatikai pályán?
Salcitotól megtudtuk azt is, hogy kiemelten foglalkoznak a nők informatikai pályán tapasztalható alulreprezentáltságával. Bár a nők Magyarországon is többségben vannak a felsőoktatásban, az informatikai szakokon csak fele annyian végeznek, mint férfi társaik. Salcito is egyetértett azzal, hogy ennek nem a nők „beállítottsága” az oka, hanem a társadalmi nyomás, ami már korán letereli őket erről a pályáról.

Aki bejutott a konferenciára, annak volt alkalma látni, hol tart nagyjából az oktatás csúcsa ma a világon, és persze nyilván mindenki ezt szeretné minél előbb elérni. Nagyon kíváncsiak lennénk, hogy egy év múlva milyen újdonságokkal találkoznánk, de erős a gyanúnk, hogy az eddigeknél is nagyobb lépés tesz az "iparág". Az oktatáspolitikára kényesen ügyelő országokban már ma is szinte végtelen lehetőségek állnak reldelkezésre a legjobb ötletek megvalósítására. A konferencia alatt valamiért folyton azt éreztük, ha nem szedi össze magát a hazai oktatáspolitika, akkor azt láthatjuk épp, hogyan robog el mellettünk a világ.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.