Milyen büntetéstől rettegnek leginkább a diákok?

Vége a szobafogság és a zsebpénzmegvonás korának: egy friss tanulmány szerint a tinédzserek a mobiltelefonjuk...

  • Eduline

Vége a szobafogság és a zsebpénzmegvonás korának: egy friss tanulmány szerint a tinédzserek a mobiltelefonjuk elkobzását tartják a legsúlyosabb büntetésnek. Az egyik telekommunikációs cég által kezdeményezett felmérés során megkérdezett 11 és 18 év közötti diákok 15 százaléka válaszolta azt, hogy akkor szenved a legjobban, ha a szülei elveszik tőle a mobiltelefont – adta hírül a The Telegraph.

Azok körében pedig, akik smartphone-t, iPhone-t vagy Blackberryt használnak, még magasabb ez az arány: 80 százalékuk retteg attól, hogy elkobozzák az elektronikus kütyüjét. A megkérdezett tinédzserek hatoda mondta azt, hogy az elmúlt egy évben legalább havonta egyszer elvették tőle a telefont. A szülők leggyakrabban azért büntették így a gyerekeiket, mert sokallták a telefonszámlán szereplő összeget.

A felmérés során a cég mintegy négyezer diákot és szülőt kérdezett meg. A tanulmány szerint minden tizedik diák ötletes módon próbálja meg kikerülni a „mobilnélküliséget”: a szülők tudta nélkül egy második készüléket is vásárolnak, hogy a büntetés alatt is tudják tartani a kapcsolatot a külvilággal. Ma már a tinédzserek 90 százalékának van mobiltelefonja, legtöbbjüknek ráadásul ez a legértékesebb személyes tárgya.

A felmérésből kiderül, hogy a szülők más elektronikus kütyüktől, például az MP3 lejátszótól és a laptoptól is előszeretettel fosztják meg ideiglenesen a gyereküket, ha büntetésre kerül sor. Megverte, majd órákra a szekrénybe zárta lányát egy kaliforniai édesanya – a kegyetlen büntetésről itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.