Megvan, hogyan teljesítettek a diákok a 2014-es kompetenciamérésen

Nincs változás a diákok kompetenciaeredményeiben: a tanulók képességei matematikából a 6-ról a 8 évfolyamra jelentős mértékben fejlődnek, míg a 8-ról a 10. osztályra kevésbé - egyebek között ez derül ki a tavalyi országos kompetenciamérés eredményeiből, amelyek pénteken jelentek meg.

  • MTI
Stiller Ákos

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tanulók szövegértési képességei a 6-tól a 10-ig évfolyamig már egyenletesebben fejlődnek. A hivatal grafikonjából az is kiderül, hogy a matematika eredményekben 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményekben, csak kisebb ingadozás figyelhető meg, és hasonló a helyzet a szövegértés területén. A mérésen tavaly 4348 iskolából 244 577 tanuló vett részt 6., 8. és 10. évfolyamokon. 

A szövegértési teszt azt vizsgálja, hogy a tanulók mennyire képesek az adott szöveget megérteni, a mindennapi élet során használni és alkalmazni. A matematikateszt során azt nézik, hogyan képesek a mindennapokban használni az iskolában tanult matematikai ismereteket.

Az adatsorok az Oktatási Hivatal honlapján péntektől érhetőek el, azokból a tájékoztatás szerint minden érdeklődő sokoldalú képet kaphat az egyes iskolák jellemzőiről. Megismerheti az adott iskola, és annak osztályai teljesítményadatait, az iskolai munka fejlesztő hatását. Megtudható, hogy az iskolába járó diákok szociokulturális hátterük szempontjából milyenek, és látható azt is, hogy az ebből adódó hátrányokat az iskola mennyiben tudja kompenzálni. Mindezt az ország többi - hasonló, vagy éppen különböző - iskolájával való összehasonlításban.

A tanulói jelentésből a szülő megtudhatja, hogy gyermeke pontosan milyen feladatokat kapott, és azokat milyen eredményesen oldotta meg, mindezt ahhoz is viszonyítva, hogy a többi gyerek az adott feladatot milyen sikerrel teljesítette. Ugyanitt láthatja, hogy gyermeke teljesítménye az ország összes tanulója, az iskola tanulói, illetve az osztály tanulói teljesítményéhez viszonyítva milyen, illetve, hogy a két évvel ezelőtti méréshez képest a teljesítmény hogyan változott.

A 2000/2001-es tanévben ősszel indult a felmérés az 5. és 9. évfolyamon, a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.