Meglepő kijelentést tett Hoffmann Rózsa a Klebelsberg-központról

2013-ban még sikertörténetként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról Hoffmann Rózsa, szerdán az RTL Klub Híradójának azonban már úgy nyilatkozott: ő annak idején szólt, hogy ez így nem fog működni. A kormányzat az iskolák fenntartásában most a megyei szintet erősítené, az átalakítás a tanév közben várható.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa és a Klik korábbi elnöke, Marekné Pintér Aranka
MTI / Kovács Attila

2013. január 1-jével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. Az átmenetet levezénylő volt köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa akkor azt mondta, a Klik sikertörténet, és "minden negatív előrejelzés, minden korábbi rémhírterjesztés ellenére, minden menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen lezajlott".

Az RTL Klub Híradójában viszont azt mondta: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. Az RTL Klub riportja szerint a központosítással a kormány célja az volt, hogy az országban minden gyerek egyenlő feltételekkel tanulhasson.

A kormányzat célja most a megyei szint megerősítése. A jelenlegi köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szeptember elején azt mondta: a fenntartói jog gyakorlásában és a működtetésben bizonyos döntéseket, eszközöket, jogosultságokat megyei szinten szeretnének megvalósítani, ma ugyanis a járási tankerületek és az országos központ végzi az iskolafenntartással, -működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A szakképzéssel foglalkozó iskolák pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek: erről itt olvashattok.

Kérdés ugyanakkor, hogy csak kisebb átalakításról, vagy komoly módosításról van-e szó, és ez hogyan érinti majd az iskolákat és a diákokat. A köznevelésért felelős államtitkárság az RTL Klub kérdéseire azt válaszolta, hogy az iskolák állami kézbe vétele számos előnnyel jár, és csak finomhangolást végeznek a még jobb működés érdekében.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus végén viszont azt mondta: inkább szerkezeti átalakításról beszélhetünk, amely azonban nem befolyásolja közvetlenül az iskolák mindennapi működését, így azt "év közben is meg tudják csinálni". Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna