Meglepő kijelentést tett Hoffmann Rózsa a Klebelsberg-központról

2013-ban még sikertörténetként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról Hoffmann Rózsa, szerdán az RTL Klub Híradójának azonban már úgy nyilatkozott: ő annak idején szólt, hogy ez így nem fog működni. A kormányzat az iskolák fenntartásában most a megyei szintet erősítené, az átalakítás a tanév közben várható.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa és a Klik korábbi elnöke, Marekné Pintér Aranka
MTI / Kovács Attila

2013. január 1-jével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. Az átmenetet levezénylő volt köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa akkor azt mondta, a Klik sikertörténet, és "minden negatív előrejelzés, minden korábbi rémhírterjesztés ellenére, minden menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen lezajlott".

Az RTL Klub Híradójában viszont azt mondta: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. Az RTL Klub riportja szerint a központosítással a kormány célja az volt, hogy az országban minden gyerek egyenlő feltételekkel tanulhasson.

A kormányzat célja most a megyei szint megerősítése. A jelenlegi köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szeptember elején azt mondta: a fenntartói jog gyakorlásában és a működtetésben bizonyos döntéseket, eszközöket, jogosultságokat megyei szinten szeretnének megvalósítani, ma ugyanis a járási tankerületek és az országos központ végzi az iskolafenntartással, -működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A szakképzéssel foglalkozó iskolák pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek: erről itt olvashattok.

Kérdés ugyanakkor, hogy csak kisebb átalakításról, vagy komoly módosításról van-e szó, és ez hogyan érinti majd az iskolákat és a diákokat. A köznevelésért felelős államtitkárság az RTL Klub kérdéseire azt válaszolta, hogy az iskolák állami kézbe vétele számos előnnyel jár, és csak finomhangolást végeznek a még jobb működés érdekében.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus végén viszont azt mondta: inkább szerkezeti átalakításról beszélhetünk, amely azonban nem befolyásolja közvetlenül az iskolák mindennapi működését, így azt "év közben is meg tudják csinálni". Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.