2013-ban még sikertörténetként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról Hoffmann Rózsa, szerdán az RTL Klub Híradójának azonban már úgy nyilatkozott: ő annak idején szólt, hogy ez így nem fog működni. A kormányzat az iskolák fenntartásában most a megyei szintet erősítené, az átalakítás a tanév közben várható.
2013. január 1-jével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. Az átmenetet levezénylő volt köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa akkor azt mondta, a Klik sikertörténet, és "minden negatív előrejelzés, minden korábbi rémhírterjesztés ellenére, minden menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen lezajlott".
Az RTL Klub Híradójában viszont azt mondta: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. Az RTL Klub riportja szerint a központosítással a kormány célja az volt, hogy az országban minden gyerek egyenlő feltételekkel tanulhasson.
A kormányzat célja most a megyei szint megerősítése. A jelenlegi köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szeptember elején azt mondta: a fenntartói jog gyakorlásában és a működtetésben bizonyos döntéseket, eszközöket, jogosultságokat megyei szinten szeretnének megvalósítani, ma ugyanis a járási tankerületek és az országos központ végzi az iskolafenntartással, -működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A szakképzéssel foglalkozó iskolák pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek: erről itt olvashattok.
Kérdés ugyanakkor, hogy csak kisebb átalakításról, vagy komoly módosításról van-e szó, és ez hogyan érinti majd az iskolákat és a diákokat. A köznevelésért felelős államtitkárság az RTL Klub kérdéseire azt válaszolta, hogy az iskolák állami kézbe vétele számos előnnyel jár, és csak finomhangolást végeznek a még jobb működés érdekében.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus végén viszont azt mondta: inkább szerkezeti átalakításról beszélhetünk, amely azonban nem befolyásolja közvetlenül az iskolák mindennapi működését, így azt "év közben is meg tudják csinálni". Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
