2013-ban még sikertörténetként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról Hoffmann Rózsa, szerdán az RTL Klub Híradójának azonban már úgy nyilatkozott: ő annak idején szólt, hogy ez így nem fog működni. A kormányzat az iskolák fenntartásában most a megyei szintet erősítené, az átalakítás a tanév közben várható.
2013. január 1-jével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. Az átmenetet levezénylő volt köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa akkor azt mondta, a Klik sikertörténet, és "minden negatív előrejelzés, minden korábbi rémhírterjesztés ellenére, minden menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen lezajlott".
Az RTL Klub Híradójában viszont azt mondta: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. Az RTL Klub riportja szerint a központosítással a kormány célja az volt, hogy az országban minden gyerek egyenlő feltételekkel tanulhasson.
A kormányzat célja most a megyei szint megerősítése. A jelenlegi köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szeptember elején azt mondta: a fenntartói jog gyakorlásában és a működtetésben bizonyos döntéseket, eszközöket, jogosultságokat megyei szinten szeretnének megvalósítani, ma ugyanis a járási tankerületek és az országos központ végzi az iskolafenntartással, -működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A szakképzéssel foglalkozó iskolák pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek: erről itt olvashattok.
Kérdés ugyanakkor, hogy csak kisebb átalakításról, vagy komoly módosításról van-e szó, és ez hogyan érinti majd az iskolákat és a diákokat. A köznevelésért felelős államtitkárság az RTL Klub kérdéseire azt válaszolta, hogy az iskolák állami kézbe vétele számos előnnyel jár, és csak finomhangolást végeznek a még jobb működés érdekében.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus végén viszont azt mondta: inkább szerkezeti átalakításról beszélhetünk, amely azonban nem befolyásolja közvetlenül az iskolák mindennapi működését, így azt "év közben is meg tudják csinálni". Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
