Meglepő kijelentést tett Hoffmann Rózsa a Klebelsberg-központról

2013-ban még sikertörténetként beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról Hoffmann Rózsa, szerdán az RTL Klub Híradójának azonban már úgy nyilatkozott: ő annak idején szólt, hogy ez így nem fog működni. A kormányzat az iskolák fenntartásában most a megyei szintet erősítené, az átalakítás a tanév közben várható.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa és a Klik korábbi elnöke, Marekné Pintér Aranka
MTI / Kovács Attila

2013. január 1-jével az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) kerültek a korábban önkormányzati fenntartásban lévő iskolák. Az átmenetet levezénylő volt köznevelési államtitkár, Hoffmann Rózsa akkor azt mondta, a Klik sikertörténet, és "minden negatív előrejelzés, minden korábbi rémhírterjesztés ellenére, minden menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen lezajlott".

Az RTL Klub Híradójában viszont azt mondta: a jogszabályt nem ő alkotta, ezért is szólt elég hamar, hogy ez így nem fog működni. Szerinte ugyanis egy központból 198 tankerületet közvetlenül lehetetlen jól irányítani. Az RTL Klub riportja szerint a központosítással a kormány célja az volt, hogy az országban minden gyerek egyenlő feltételekkel tanulhasson.

A kormányzat célja most a megyei szint megerősítése. A jelenlegi köznevelési államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit szeptember elején azt mondta: a fenntartói jog gyakorlásában és a működtetésben bizonyos döntéseket, eszközöket, jogosultságokat megyei szinten szeretnének megvalósítani, ma ugyanis a járási tankerületek és az országos központ végzi az iskolafenntartással, -működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A szakképzéssel foglalkozó iskolák pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek: erről itt olvashattok.

Kérdés ugyanakkor, hogy csak kisebb átalakításról, vagy komoly módosításról van-e szó, és ez hogyan érinti majd az iskolákat és a diákokat. A köznevelésért felelős államtitkárság az RTL Klub kérdéseire azt válaszolta, hogy az iskolák állami kézbe vétele számos előnnyel jár, és csak finomhangolást végeznek a még jobb működés érdekében.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus végén viszont azt mondta: inkább szerkezeti átalakításról beszélhetünk, amely azonban nem befolyásolja közvetlenül az iskolák mindennapi működését, így azt "év közben is meg tudják csinálni". Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra a 2014/2015-ös tanévben? Összefoglalónkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Közoktatás
Pukli István

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.