Egyelőre nem kell izgulni a PÖCS miatt

Teljes körű intézményi önértékelésre nem két-, hanem ötévente kell számítaniuk a pedagógusoknak, intézményvezetőknek és maguknak az iskoláknak is, és egyelőre nem számít bele a pedagógusok minősítésébe - erről állapodtak meg a résztvevők a témában hétfőn, a fővárosban tartott egyeztetésen.

  • MTI
Shutterstock

A köznevelési államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézményi önértékelésről Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete és az Oktatási Hivatal rendezett megbeszélést.

A felek egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.

Cikkeink a témában

Elindultak a PÖCS-ök

A szülők is megkapták a maguk kérdőívét

Az elitgimnáziumok igazgatói is tiltakoznak

Rögzítették, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes külső és belső értékelésére. Ugyanakkor finomhangolásra is szükség van a tapasztalatok alapján, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön - írták.

Kitértek arra is, hogy az egységes szempontok szerint megvalósuló önértékelési rendszer működése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos biztosítéka annak, hogy az intézmények külső értékelésekor - a tanfelügyeleti látogatáskor - a vizsgált nevelési-oktatási intézmények saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásait, sajátos adottságait is figyelembe vegyék a külső értékelők, ne csak a központi elvárásokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.