Teljes körű intézményi önértékelésre nem két-, hanem ötévente kell számítaniuk a pedagógusoknak, intézményvezetőknek és maguknak az iskoláknak is, és egyelőre nem számít bele a pedagógusok minősítésébe - erről állapodtak meg a résztvevők a témában hétfőn, a fővárosban tartott egyeztetésen.
A köznevelési államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézményi önértékelésről Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete és az Oktatási Hivatal rendezett megbeszélést.
A felek egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.
| Cikkeink a témában |
Rögzítették, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes külső és belső értékelésére. Ugyanakkor finomhangolásra is szükség van a tapasztalatok alapján, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön - írták.
Kitértek arra is, hogy az egységes szempontok szerint megvalósuló önértékelési rendszer működése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos biztosítéka annak, hogy az intézmények külső értékelésekor - a tanfelügyeleti látogatáskor - a vizsgált nevelési-oktatási intézmények saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásait, sajátos adottságait is figyelembe vegyék a külső értékelők, ne csak a központi elvárásokat.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
