Egyelőre nem kell izgulni a PÖCS miatt

Teljes körű intézményi önértékelésre nem két-, hanem ötévente kell számítaniuk a pedagógusoknak, intézményvezetőknek és maguknak az iskoláknak is, és egyelőre nem számít bele a pedagógusok minősítésébe - erről állapodtak meg a résztvevők a témában hétfőn, a fővárosban tartott egyeztetésen.

  • MTI
Shutterstock

A köznevelési államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézményi önértékelésről Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete és az Oktatási Hivatal rendezett megbeszélést.

A felek egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.

Rögzítették, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes külső és belső értékelésére. Ugyanakkor finomhangolásra is szükség van a tapasztalatok alapján, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön - írták.

Kitértek arra is, hogy az egységes szempontok szerint megvalósuló önértékelési rendszer működése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos biztosítéka annak, hogy az intézmények külső értékelésekor - a tanfelügyeleti látogatáskor - a vizsgált nevelési-oktatási intézmények saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásait, sajátos adottságait is figyelembe vegyék a külső értékelők, ne csak a központi elvárásokat.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.