Egyelőre nem kell izgulni a PÖCS miatt

Teljes körű intézményi önértékelésre nem két-, hanem ötévente kell számítaniuk a pedagógusoknak, intézményvezetőknek és maguknak az iskoláknak is, és egyelőre nem számít bele a pedagógusok minősítésébe - erről állapodtak meg a résztvevők a témában hétfőn, a fővárosban tartott egyeztetésen.

  • MTI
Shutterstock

A köznevelési államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézményi önértékelésről Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete és az Oktatási Hivatal rendezett megbeszélést.

A felek egyezségre jutottak abban is, hogy az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig nem számít bele a pedagógusok minősítésébe. A felek elvi megállapodást kötöttek továbbá arról, hogy szükséges az önértékelés eszközrendszerének egyszerűsítése, amelyről a felek tárgyalásokat folytatnak.

Cikkeink a témában

Elindultak a PÖCS-ök

A szülők is megkapták a maguk kérdőívét

Az elitgimnáziumok igazgatói is tiltakoznak

Rögzítették, hogy a köznevelési rendszer színvonalának további javítása érdekében szükség van a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes külső és belső értékelésére. Ugyanakkor finomhangolásra is szükség van a tapasztalatok alapján, hogy az önértékelés ne járjon túlságosan sok adminisztrációval, ne jelentsen jelentős többletmunkát a pedagógusok számára, ugyanakkor az egységes önértékelési rendszer szakmai színvonala semmiképpen se sérüljön - írták.

Kitértek arra is, hogy az egységes szempontok szerint megvalósuló önértékelési rendszer működése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fontos biztosítéka annak, hogy az intézmények külső értékelésekor - a tanfelügyeleti látogatáskor - a vizsgált nevelési-oktatási intézmények saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásait, sajátos adottságait is figyelembe vegyék a külső értékelők, ne csak a központi elvárásokat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.