Mégis marad a Klebelsberg: Palkovics szerint nem nevezik át a fenntartót

Az oktatási államtitkár szerint az állami intézményfenntartó irányító központjának elnevezése a jövőben is maradhat Klebelsberg, ami egy jó név és nem kell szégyellni, az új tankerületek azonban még nem kaptak elnevezést. Palkovics László a Magyar Narancsnak adott, csütörtökön megjelent interjúban arról is beszélt, hogy javaslatot tett a kormánynak a fenntartás és a működtetés egységesítésére, de döntés még nem született.

  • MTI
Túry Gergely

Jelezte: a javaslatuk alapján 57 tankerület jönne létre, egyenként 10 milliárdos költségvetéssel, 50-80 feladat-ellátási hellyel. A leendő új szervezetben a döntések regionális szinten, az iskoláktól maximum 40 kilométerre születnének.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszűnéséről azt mondta, hogy a technikai rész, a menedzsment és a nyomtatás a Könyvtárellátóhoz (Kello) kerül, a tankönyvírás, kiadás feladatai az Eszterházy Károly Főiskolához, de más felsőoktatási intézmények is részt vehetnek a munkában.

A szakképzés átalakítása miatt a földrajztudósok, fizikusok, kémikusok tiltakozásáról úgy vélekedett, hogy egy meghatározott piaci igény szerint az NGM alakította ki a rendszert. Egy adott szakhoz tartozó tárgyat - például gépészetnél a fizikát - továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit tudjon tenni a diák.

Kérdés, hogy szerencsés-e a többi természettudományos tárgy kikerülése, ő támogatná, hogy akár egy összevont science tárgyként megmaradjanak. Valószínűsítette, hogy az általa javasolt módosításról a köznevelési kerekasztal még tárgyalni fog.

Az államtitkár a köznevelési kerekasztal munkájával elégedett, és kitért arra is, hogy a pedagógussztrájk után tárgyalnak tovább az érintettekkel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.