Megint elmondták: a gazdaság "igénye" a döntő, ha az oktatásról van szó

A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást és a szakképzést, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a szakképzett munkaerő megléte - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cegléden.

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Pölöskei Gáborné a Ceglédi Tankerületi Központ, a Ceglédi Szakképzési Centrum és a Neumann János Egyetem által szervezett, Neumann-galaxis című szakmai konferencián kiemelte a digitális oktatás fontosságát a szakképzésben és a felnőttképzésben. A digitális forradalmat történelmi léptékűnek nevezte, mint mondta, a digitalizáció meghatározza a jövőt, "azt a környezetet, amelyben élünk".

A környezeti változások miatt új kihívásokkal kell szembesülni, ezért szavai szerint az Ipar 4.0 stratégia az erre adott válaszokról is szól. Fontos, hogy a digitális világ milyen humánerőforrást igényel - fogalmazott, és megjegyezte, hogy a digitalizációval új munkaformák jelennek meg, míg mások eltűnnek. Hangsúlyozta azt is,  a képzési fejlesztések célja, hogy a fiatalok a szakmai ismeretek mellett olyan digitális ismereteket szerezzenek, amelyekkel meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon.

Magyarországon informatikai képzésben a 2017/2018-as tanévben 22 ezer 210 tanuló vesz részt, tavalyhoz képest több mint kétezerrel nőtt a résztvevők száma - számolt be. Az informatika távmunkára, otthoni munkára is lehetőséget ad, amely a gyermeket nevelők számára egy nagy lehetőség, mégis kevesen élnek vele - mondta, és megjegyezte, hogy ennek oka lehet a szükséges alapkészség hiánya is.

 Az infrastrukturális fejlesztés mellett szükségesnek nevezte a képzés tartalmi és módszertani megújítását is, amelyhez biztosítani kell a szabályozási kereteket. A digitális tudást általánossá kell tenni - jegyezte meg.

Valami nem stimmel a szakgimnáziumi oktatással, újragondolná az óraszámokat az MTA

Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. "A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára" - szögezi le állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.