A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatást és a szakképzést, a további fejlődéshez pedig elengedhetetlen a szakképzett munkaerő megléte - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Cegléden.
Pölöskei Gáborné a Ceglédi Tankerületi Központ, a Ceglédi Szakképzési Centrum és a Neumann János Egyetem által szervezett, Neumann-galaxis című szakmai konferencián kiemelte a digitális oktatás fontosságát a szakképzésben és a felnőttképzésben. A digitális forradalmat történelmi léptékűnek nevezte, mint mondta, a digitalizáció meghatározza a jövőt, "azt a környezetet, amelyben élünk".
A környezeti változások miatt új kihívásokkal kell szembesülni, ezért szavai szerint az Ipar 4.0 stratégia az erre adott válaszokról is szól. Fontos, hogy a digitális világ milyen humánerőforrást igényel - fogalmazott, és megjegyezte, hogy a digitalizációval új munkaformák jelennek meg, míg mások eltűnnek. Hangsúlyozta azt is, a képzési fejlesztések célja, hogy a fiatalok a szakmai ismeretek mellett olyan digitális ismereteket szerezzenek, amelyekkel meg tudják állni helyüket a munkaerőpiacon.
Magyarországon informatikai képzésben a 2017/2018-as tanévben 22 ezer 210 tanuló vesz részt, tavalyhoz képest több mint kétezerrel nőtt a résztvevők száma - számolt be. Az informatika távmunkára, otthoni munkára is lehetőséget ad, amely a gyermeket nevelők számára egy nagy lehetőség, mégis kevesen élnek vele - mondta, és megjegyezte, hogy ennek oka lehet a szükséges alapkészség hiánya is.
Az infrastrukturális fejlesztés mellett szükségesnek nevezte a képzés tartalmi és módszertani megújítását is, amelyhez biztosítani kell a szabályozási kereteket. A digitális tudást általánossá kell tenni - jegyezte meg.
Valami nem stimmel a szakgimnáziumi oktatással, újragondolná az óraszámokat az MTA
Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. "A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára" - szögezi le állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
