Meghökkentő eredmények: ezt eszi 32 millió diák a menzán

Az Egyesült Államokban az elhízás már gyermekkorban kezdődik: minden harmadik amerikai gyerek túlsúlyos vagy kövér.

  • MTI

Az Egyesült Államokban az elhízás már gyermekkorban kezdődik: minden harmadik amerikai gyerek túlsúlyos vagy kövér. Csaknem 32 millió gyerek az iskolában ebédel, ahol vagy a helyszínen főznek, vagy valamilyen központi konyhából hozzák az ételt. 

MTI Fotó: Kallos Bea

Jennette Palcic Moreno, a houstoni gyermektáplálkozás kutatóközpont munkatársa és kollégái Texas állam legnagyobb városának iskoláiban vizsgálták három véletlenül kisorsolt napon a diákok étkezését. Kétezernél több ebédet elemeztek, és a 7-8 éves gyerekek egyharmadának az otthoni ebédjét is ugyanolyan részletességgel vizsgálták. 

Úgy vélték, hogy a szülők - akik azt mondták, hogy a legegészségesebb kosztot adják gyermekeiknek - korszerűbben etetik őket, mint az iskolai menza, de a fordítottja derült ki. Általában a déli iskolai ennivaló lényegesen több gyümölcsöt, zöldséget és könnyű tejterméket tartalmazott, mint az otthoni koszt, amelynek lényegét zsírral és cukorral teli gyorsételek képezték. Az otthoni innivaló is főleg cukrozott, higított gyümölcslé volt.

Amikor az otthoni és az iskolai ebédet összehasonlították, kiderült, hogy odahaza a gyerekek 45 százaléka kapott délben gyümölcsöt, az iskolában 76 százalék. A zöldségek aránya 13 százalék, illetve 30 százalék volt. Sovány tejterméket otthon az iskolások 42 százaléka fogyasztott, az iskolában 70 százalék.

Cukorban és zsírban gazdag étel az iskolában csak 17 százalék volt, odahaza viszont 60 százalék. Cukros üdítő az iskolában 0,3 százalék, otthon pedig 47 százalék! Mindez otthon erősen hizlaló kosztot jelent. 

A kutatók véleménye szerint ma már az iskolai ebédek általában sokkal egészségesebbek, mint a korábbi években, az otthoni koszt pedig a szülők ízlésétől, iskolázottságától, anyagi helyzetétől függ.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.