Megdöbbentő adat: négyszeresére növeli az iskolai zaklatás a későbbi depresszió esélyét

Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és...

  • MTI

Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és pánikbetegség kockázata - derült ki egy amerikai tanulmányból.

A JAMA Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány eredményei alapján az iskolai visszaélésekkel összefüggő depresszió és szorongás legalább az érintettek húszas éveinek közepéig kitart. A helyzet azoknál a legsúlyosabb, akik áldozatok és elkövetők is voltak egyben.

A durhami Duke Egyetem egészségügyi központjának munkatársaként dolgozó William Copeland és kollégái tanulmánya 1420 fiatal bevonásával készült, akik Észak-Karolina nyugati részében éltek. A kutatók véletlenszerű időpontokban kérdezték meg a résztvevőket 9 és 16 éves koruk között az iskolai bántalmazással kapcsolatos tapasztalataikról, majd egészen 26 éves korukig követték figyelemmel őket, közben folyamatosan kiértékelve pszichiátriai rendellenességeiket.

A gyerekek valamivel több mint negyede számolt be arról, hogy legalább egyszer iskolai bántalmazás áldozata volt - ezt szüleik is megerősítették -, és szinte minden tizedik résztvevő ismerte el, hogy zaklatta diáktársait. A családon belüli nehézségek figyelembevételét követően a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zaklatás semmilyen formáját nem ismerő fiatal felnőttekhez képest a korábbi áldozatoknál magasabb volt a kockázata egy sor pszichiátriai problémának.

A nem érintettek mindössze hat százaléka küzdött szorongásos rendellenességgel, míg a korábbi áldozatoknál ez az arány 24 százalék, az áldozati és elkövetői kategóriába egyaránt tartozóknál pedig 32 százalék volt. A gyerekként áldozati és elkövetői szerepről is beszámoló fiataloknál diagnosztizáltak leggyakrabban pánikbetegséget vagy depressziót, és az öngyilkosság gondolata is nekik jutott legtöbbször eszükbe.

A diáktársaikat zaklató fiatalokra négyszer nagyobb arányban volt jellemző antiszociális személyiségzavar, amelyet az empátia hiánya és a másokkal való rossz bánásmód jellemez.

Copelandék szerint a gyermekkori pszichiátriai rendellenességek és a gyerekek családon belüli problémái a zaklatáshoz kötődtek, de nem adtak teljes magyarázatot a jövőbeli problémákra. A felnőttkori rendellenességek egy része a jelek szerint közvetlenül magából a zaklatásból fakadt. Egyre gyakoribb az iskolai zaklatás (bullying): legutóbb egy 15 éves diákot kergetett a halálba két osztálytársa: a tragédiáról itt olvashattok.

 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.