Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és...
Az iskolai zaklatás áldozatainak és elkövetőinek esetében is magasabb az évekkel későbbi depresszió, szorongás és pánikbetegség kockázata - derült ki egy amerikai tanulmányból.
A JAMA Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány eredményei alapján az iskolai visszaélésekkel összefüggő depresszió és szorongás legalább az érintettek húszas éveinek közepéig kitart. A helyzet azoknál a legsúlyosabb, akik áldozatok és elkövetők is voltak egyben.
A durhami Duke Egyetem egészségügyi központjának munkatársaként dolgozó William Copeland és kollégái tanulmánya 1420 fiatal bevonásával készült, akik Észak-Karolina nyugati részében éltek. A kutatók véletlenszerű időpontokban kérdezték meg a résztvevőket 9 és 16 éves koruk között az iskolai bántalmazással kapcsolatos tapasztalataikról, majd egészen 26 éves korukig követték figyelemmel őket, közben folyamatosan kiértékelve pszichiátriai rendellenességeiket.
A gyerekek valamivel több mint negyede számolt be arról, hogy legalább egyszer iskolai bántalmazás áldozata volt - ezt szüleik is megerősítették -, és szinte minden tizedik résztvevő ismerte el, hogy zaklatta diáktársait. A családon belüli nehézségek figyelembevételét követően a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a zaklatás semmilyen formáját nem ismerő fiatal felnőttekhez képest a korábbi áldozatoknál magasabb volt a kockázata egy sor pszichiátriai problémának.
A nem érintettek mindössze hat százaléka küzdött szorongásos rendellenességgel, míg a korábbi áldozatoknál ez az arány 24 százalék, az áldozati és elkövetői kategóriába egyaránt tartozóknál pedig 32 százalék volt. A gyerekként áldozati és elkövetői szerepről is beszámoló fiataloknál diagnosztizáltak leggyakrabban pánikbetegséget vagy depressziót, és az öngyilkosság gondolata is nekik jutott legtöbbször eszükbe.
A diáktársaikat zaklató fiatalokra négyszer nagyobb arányban volt jellemző antiszociális személyiségzavar, amelyet az empátia hiánya és a másokkal való rossz bánásmód jellemez.
Copelandék szerint a gyermekkori pszichiátriai rendellenességek és a gyerekek családon belüli problémái a zaklatáshoz kötődtek, de nem adtak teljes magyarázatot a jövőbeli problémákra. A felnőttkori rendellenességek egy része a jelek szerint közvetlenül magából a zaklatásból fakadt. Egyre gyakoribb az iskolai zaklatás (bullying): legutóbb egy 15 éves diákot kergetett a halálba két osztálytársa: a tragédiáról itt olvashattok.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
