Egyre több család követi a "tigrisanyákat" - pedig nem is működik a módszer

Jobban teljesítenek a diákok az iskolában, ha tisztában vannak azzal, hogy a kudarc és az újrakezdés teljesen...

  • Eduline

Jobban teljesítenek a diákok az iskolában, ha tisztában vannak azzal, hogy a kudarc és az újrakezdés teljesen természetes velejárója a tanulmányaiknak – derül ki egy frissen megjelent francia tanulmányból. Frederique Autin, a University of Poitiers kutatója azt találta, hogy azok a gyerekek, akik nem rettegtek a sikeretelenségtől és a rossz jegyektől, jobban teljesítettek az iskolai teszteken – számolt be a Daily Mail.

A „tigrisanyák” módszere ezért a professzor szerint könnyen a visszájára fordulhat. Ezek a keménykezű szülők ugyanis maximalistát nevelnek a gyerekükből, akik nem hibázhatnak a feladataikban, és mindig mindenben a legjobbnak kell lenniük. A görcsös teljesítménykényszer azonban odáig vezethet, hogy a diákok képtelenek lesznek megbirkózni a tananyaggal.

„A szülőknek és a tanároknak – különösen az első időkben – a diák fejlődésére kellene helyezniük a hangsúlyt, ahelyett, hogy a jegyekben kifejezett tanulmányi eredményeket kérik számon a gyerekektől és egymástól” – véli a francia kutató. A tigrisanyák drasztikus módszereiről itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.