Egyre több család követi a "tigrisanyákat" - pedig nem is működik a módszer
Jobban teljesítenek a diákok az iskolában, ha tisztában vannak azzal, hogy a kudarc és az újrakezdés teljesen...
Eduline
Jobban teljesítenek a diákok az iskolában, ha tisztában vannak azzal, hogy a kudarc és az újrakezdés teljesen természetes velejárója a tanulmányaiknak – derül ki egy frissen megjelent francia tanulmányból. Frederique Autin, a University of Poitiers kutatója azt találta, hogy azok a gyerekek, akik nem rettegtek a sikeretelenségtől és a rossz jegyektől, jobban teljesítettek az iskolai teszteken – számolt be a Daily Mail.
A „tigrisanyák” módszere ezért a professzor szerint könnyen a visszájára fordulhat. Ezek a keménykezű szülők ugyanis maximalistát nevelnek a gyerekükből, akik nem hibázhatnak a feladataikban, és mindig mindenben a legjobbnak kell lenniük. A görcsös teljesítménykényszer azonban odáig vezethet, hogy a diákok képtelenek lesznek megbirkózni a tananyaggal.
„A szülőknek és a tanároknak – különösen az első időkben – a diák fejlődésére kellene helyezniük a hangsúlyt, ahelyett, hogy a jegyekben kifejezett tanulmányi eredményeket kérik számon a gyerekektől és egymástól” – véli a francia kutató. A tigrisanyák drasztikus módszereiről itt olvashatsz bővebben.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.