Megállapodást írt alá a pedagógus-sztrájkbizottsággal a minisztérium

Megállapodást írt alá a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány nevében Balog Zoltán, az emberi...

  • MTI
Galló Istvánné, a PSZ elnöke és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy 2012-es egyeztetésen. Megállapodtak
Túry Gergely

Megállapodást írt alá a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a tárca oktatási államtitkársága nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten.

A dokumentumot a sztrájkbizottság részéről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet elnöke írta alá.

Balog Zoltán az aláíráshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a szerződés azért jelentős, mert a szakszervezetek vállalták a kormánnyal a partneri szerepet, "beszállnak a csónakba, a Klebelsberg nevezetű hajó pedig az iskolák állami fenntartásba vétele felé halad." Ez azt szolgálja, hogy a gyermekek és a pedagógusok jobb helyzetbe kerüljenek azzal, hogy emelkedik az oktatás színvonala, és a pedagógusok biztonságosabban tudják a szakmai pályafutásukat tervezni.

A miniszter azt mondta, a szakszervezetek a megállapodással megteremtették a bírálat jogát, illetve a befolyásolás és együttműködés lehetőségét. Emlékeztetett arra, a kormány tavaly november végén már megegyezett a munkástanácsok, valamint a zene- és táncművészek szakszervezetének pedagógus tagozatával is. Reményét fejezte ki, hogy más pedagógus-szakszervezetek is belátják, "érdemes együttműködni". Akikkel eddig megállapodtak, azok a pedagógustársadalom mintegy 90 százalékát képviselik - mondta.

A megállapodásból a miniszter kiemelte a monitoringbizottság megalakulását, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba átadását kíséri figyelemmel. Utalt arra, hogy a szerződésben vállalták egy kollektív szerződés későbbi megkötését is, az ehhez fűződő munkát rövidesen megkezdik.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb az oktatás színvonalának emelése, valamint az esélyegyenlőség megteremtése, mert jelenleg a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységben él, és esélyeik a kitörésre nem nőnek az oktatás során. Ugyanígy lényeges a pedagógusok megbecsültségének visszaállítása, növelése. Ennek érdekében hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a rendeletet, amely új ösztöndíjprogramot indít azoknak, akik tanári szakokra jelentkeznek; ők a minimálbér összegét megközelítő juttatást kaphatnak - jegyezte meg.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke megjegyezte: azért írták alá a megállapodást, mert az lehetőséget ad arra, hogy a közoktatás reformjában ellenőrző szerepet töltsenek be a szakszervezetek. Ez azzal a felelősséggel és feladattal jár, hogy közreadják észrevételeiket, ha pedig problémát látnak, azonnal jelzik - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán közölte: a pedagógus-életpályamodell bevezetésére, amely 30-40 százalékos béremelésre ad lehetőséget, "ma nagyobb esély van, mint néhány hónappal ezelőtt". Ha ez mégsem így alakulna a pénzügyi rendszer válsága miatt, akkor mindazokat a pluszfeladatokat, amelyeket az átállás miatt kell a pedagógusoknak elvégezniük, kifizetik nekik.

A miniszter rámutatott: 4-5 milliárd forintos pluszigényt jelent az, hogy a pedagógusok megkapják az eddigi cafetériájukat, amit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is megad nekik. Szólt arról, hogy a tanév végéig fenntartják ezen a téren és nyugdíjügyben is az eddigi állapotokat, mert "senki sem kerülhet rosszabb helyzetbe".

Szintén kérdésre válaszolva Galló Istvánné elmondta: a megállapodás garancia arra, hogy a pedagógus álláshelyek átszervezések miatti megszűnésének mértékét "nagyon erősen" lehessen mérsékelni. Úgy fogalmazott, szakszervezeti feladat a munkavállalók érdekképviselete, de ebbe beletartozik a kormányzattal való együttműködés is, amellett, hogy mindig is kritikusan szóltak a kormányok közoktatást érintő intézkedéseiről, ha azok nem találkoztak a szakszervezetek véleményével. Hozzátette: az egész közszférára vonatkozó 20 százalékos bértábla-növelési követelésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács pénteken tárgyal. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) múlt pénteken bejelentette, hogy kilép az eddigi, velük együtt négy szervezet által alkotott sztrájkbizottságból, nem írja alá a kormány által javasolt megállapodást, és új sztrájkbizottságot kezdeményez. Mendrey László elnök azt mondta: az a megállapodástervezet, amely az előző hét második felében került eléjük, nem aláírható, a sztrájkbizottság eredeti követeléseiből semmi sem teljesült. 

A PDSZ mostanra megalakította az új sztrájkbizottságot, a tárgyalásokat kezdeményező, a miniszterelnöknek címzett levelüket kedden juttatták el az MTI-hez. Mendrey László ebben azt írta: a kormány kezdeményezze a nemzeti köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a közoktatási intézmények állami fenntartásáról szóló jogszabály február 11-ével történő felfüggesztését, az életpályamodell bevezetésének ne legyen következménye a munkaterhek növekedése és a létszámleépítés, továbbá a közszféra egészére vonatkozóan valósuljon meg a közalkalmazotti bértábla legalább 20 százalékos emelése. Végül kérte a kormányfőt, hogy jelölje ki a kabinet részéről a tárgyalásra és megállapodásra felhatalmazott képviselőjét.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.