Már megkezdődött a nyári szünet, de nincs meg a tanév rendje

Még mindig nem hirdették ki a 2013/2014-es tanév rendjét - míg az előző években május végén, június első felében...

  • Eduline
hvg.hu

Még mindig nem hirdették ki a 2013/2014-es tanév rendjét - míg az előző években május végén, június első felében nyilvánosságra hozta a legfontosabb dátumokat tartalmazó jogszabályt az oktatásért felelős tárca, az idén még nem kapták meg a rendeletet az iskolák. Pénteken a köznevelési államtitkárságnál érdeklődtünk: azt a választ kaptuk, hogy a tanév beosztását "nagyon hamar", valószínűleg egy héten belül nyilvánosságra hozzák.

Nem ez az első év, hogy a megszokottnál tovább kell várni a tanítási szünetek és az érettségi vizsgák időpontjára. Bár jogszabályban nincs meghatározva, meddig kell a kormánynak kihirdetnie a tanév rendjéről szóló rendeletet, korábban legkésőbb május közepén megjelent a Magyar Közlönyben. Az elmúlt években a rendelet kihirdetése rendszerint júniusra csúszott: a beosztást 2011-ben csak június 8-án, 2012-ben pedig június11-én hozták nyilvánosságra.

A tanév rendjéről szóló előterjesztést egyébként még áprilisban elkészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): ez alapján szeptember 2-án kezdődne az oktatás, és 2014. június 13-ig tartana. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.