A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk.
Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba. A Kurtzgesagt friss animált videójában jár utána a kérdésnek.
Bár sokan tudják, hogy a Homo sapiens legkorábban 200 ezer éve jelenhetett meg önálló fajként, ám sokáig más eltérő fejlődési szakaszban lévő emberrel kellett ekkor osztoznia még a bolygón, közülük a legismertebbek a robusztus neandervölgyiek voltak. Azonban volt olyan időszak, mikor egyszerre 5-6 Homo-családba tartozó ember élt a földön. Végül a többiek ismeretlen eredetű kihalásával váltunk egyeduralkodóvá.
Fogadjunk, hogy nem találjátok ki, hány ember élt a történelem során
Ma 7,4 milliárd ember él a Földön, de vajon eddig hány halt meg? Nyugi, ezt is kiszámolták már.
Ez viszont még mindig nem jelenti, hogy őseink egyenlőek lettek volna velünk: sokkal erőteljesebbek, ellenben társas kapcsolatokban kevésbé kiműveltek voltak. Ha nekünk kellene visszatérni az ő korukba, sokkal nehezebb dolgunk adódna, ám nekik meg a beilleszkedéssel és nyelvvel lennének nagyobb problémáik. Minden további részletre fény derül a videóból - érdemes bekapcsolni a magyar feliratozást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
