Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó
A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk.
Eduline
Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba. A Kurtzgesagt friss animált videójában jár utána a kérdésnek.
Bár sokan tudják, hogy a Homo sapiens legkorábban 200 ezer éve jelenhetett meg önálló fajként, ám sokáig más eltérő fejlődési szakaszban lévő emberrel kellett ekkor osztoznia még a bolygón, közülük a legismertebbek a robusztus neandervölgyiek voltak. Azonban volt olyan időszak, mikor egyszerre 5-6 Homo-családba tartozó ember élt a földön. Végül a többiek ismeretlen eredetű kihalásával váltunk egyeduralkodóvá.
Ma 7,4 milliárd ember él a Földön, de vajon eddig hány halt meg? Nyugi, ezt is kiszámolták már.
Ez viszont még mindig nem jelenti, hogy őseink egyenlőek lettek volna velünk: sokkal erőteljesebbek, ellenben társas kapcsolatokban kevésbé kiműveltek voltak. Ha nekünk kellene visszatérni az ő korukba, sokkal nehezebb dolgunk adódna, ám nekik meg a beilleszkedéssel és nyelvvel lennének nagyobb problémáik. Minden további részletre fény derül a videóból - érdemes bekapcsolni a magyar feliratozást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
