Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, az országos jelentés néhány hét múlva készül el.
Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, az országos jelentés néhány hét múlva készül el. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy tőle különböző iskolákkal való összehasonlításban. A friss adatokat itt nézhetitek meg.
A tavalyi mérésben 2869 oktatási intézmény és 388 187 diák vett részt, a tanulók matematikai és szövegértési kompetenciáit vizsgálták. A tesztek célja az volt a 6., 8. és 10. évfolyamon, hogy felmérjék, a diákok mennyire tudják alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket tanulmányaik során, illetve a hétköznapokban.
A 4. évfolyamon is mértek, ott azt nézték, hogy bizonyos alapvető képességek, kérdések tekintetében az adott tanuló a korosztályára jellemző szinthez képest hol áll. A kompetenciamérések eredményei a szülőknek, iskoláknak, fenntartóknak és az oktatásirányításnak egyaránt visszajelzéssel szolgálhatnak.
Az intézményi adatok alapján országos jelentés készül, amelyet a szaktárca néhány héten belül hoz nyilvánosságra. A felmérés mintegy 400 millió forintba kerül, ez az összeg azonban ahhoz képest, hogy a közoktatásra egy évben csaknem 1200 milliárdot fordítanak, elenyésző összeg. Princzinger Péter kiemelte: az új közoktatási törvény változatlanul átvette a kompetenciamérés rendelkezéseit, és a program folytatódik a jövőben is. A 2011-es kompetenciamérésről szóló korábbi cikkünket itt olvashatjátok el.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
