Mától lehet megnézni, hány pontot értetek el a kompetenciamérésen

Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, az országos jelentés néhány hét múlva készül el.

  • eduline/mti

Nyilvánosak a tavalyi országos kompetenciamérés intézményi adatai, az országos jelentés néhány hét múlva készül el. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy tőle különböző iskolákkal való összehasonlításban. A friss adatokat itt nézhetitek meg.

A tavalyi mérésben 2869 oktatási intézmény és 388 187 diák vett részt, a tanulók matematikai és szövegértési kompetenciáit vizsgálták. A tesztek célja az volt a 6., 8. és 10. évfolyamon, hogy felmérjék, a diákok mennyire tudják alkalmazni matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket tanulmányaik során, illetve a hétköznapokban.

A 4. évfolyamon is mértek, ott azt nézték, hogy bizonyos alapvető képességek, kérdések tekintetében az adott tanuló a korosztályára jellemző szinthez képest hol áll. A kompetenciamérések eredményei a szülőknek, iskoláknak, fenntartóknak és az oktatásirányításnak egyaránt visszajelzéssel szolgálhatnak.

Az intézményi adatok alapján országos jelentés készül, amelyet a szaktárca néhány héten belül hoz nyilvánosságra. A felmérés mintegy 400 millió forintba kerül, ez az összeg azonban ahhoz képest, hogy a közoktatásra egy évben csaknem 1200 milliárdot fordítanak, elenyésző összeg. Princzinger Péter kiemelte: az új közoktatási törvény változatlanul átvette a kompetenciamérés rendelkezéseit, és a program folytatódik a jövőben is. A 2011-es kompetenciamérésről szóló korábbi cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.