Maradnak a keresztek az osztrák sulik falán

Az osztály- és a tárgyalótermekben kifüggesztett keresztek a helyükön maradnak - mondta Sebastian Kurz osztrák külügy- és integrációs miniszter csütörtökön, reagálva egy szociáldemokrata államtitkár szavaira, aki az integrációs törvénytervezet alapján megkérdőjelezte, hogy közoktatási intézményekben és bíróságokon kereszteket helyezzenek el.

  • MTI
Zack Hunt

A vita az arcot eltakaró muszlim viselet, a burka betiltásáról szóló szabályzás miatt robbant ki. A hétfőn bemutatott módosított kormányprogram integrációra vonatozó passzusa szerint a jövőben betiltanák a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését, és 150 eurós (mintegy 46 ezer forintos) büntetést szabnának ki azokra, akik elfedik az arcukat.

A néppárti Kurz által szorgalmazott intézkedés szabályozná azt is, hogy a tanároknak, a jogászoknak, az ügyvédeknek és a rendőröknek "világnézeti és vallási szimbólumoktól" mentesen kell megjelenniük. A módosítás szerint az államnak kötelező világnézeti és vallási szempontból semlegesen fellépnie, így az egyenruhát viselők, továbbá a bírók és ügyészek munkájuk során tartaniuk kell a "semlegesség elvét".

Muna Duzdar kisebbségekért felelős államtitkár azt szorgalmazta, hogy minden vallási közösséggel egyeztessenek arról, hogy a szóban forgó elv mit jelent pontosan rájuk nézve. Duzdar, az osztrák kormányzat első muszlim tagja úgy vélte, hogy az állam és a vallás kapcsolatáról szóló vita eredményeképpen nem lenne szabad csupán egy vallási öltözéket kiemelni.

Sonja Hammerschmid oktatásügyi miniszter, Duzdar párttársa csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a kormányprogramban meghatározott szabályozás nem érinti azt a kérdést, hogy az osztálytermekben ki lehet-e függeszteni kereszteket, így a feszületek a helyükön maradnak. A jelen szabályzás szerint azok az iskolák, amelyekben többségben keresztény vallású gyerekek járnak, keresztet helyeznek el az osztálytermekben. Amennyiben a gyerekek kevesebb mint a fele keresztény, az iskola dönthet a kérdésről. Az általános iskolákban mindezt tartományonként szabályozhatják, ezért néhol a keresztény diákok számától függetlenül is kereszteket helyeznek el a tantermekben.

Az osztrák bírói egyesület szerint a szabályozásnak vonatkoznia kellene a keresztre is. Sabine Matejka a szervezet alelnöke a Der Standard című osztrák lapnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem a semlegességre utal, ha egy kereszt előtt ülnek, azonban az állam nevében beszélnek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.