Az osztály- és a tárgyalótermekben kifüggesztett keresztek a helyükön maradnak - mondta Sebastian Kurz osztrák külügy- és integrációs miniszter csütörtökön, reagálva egy szociáldemokrata államtitkár szavaira, aki az integrációs törvénytervezet alapján megkérdőjelezte, hogy közoktatási intézményekben és bíróságokon kereszteket helyezzenek el.
A vita az arcot eltakaró muszlim viselet, a burka betiltásáról szóló szabályzás miatt robbant ki. A hétfőn bemutatott módosított kormányprogram integrációra vonatozó passzusa szerint a jövőben betiltanák a köztereken az egész arcot eltakaró burka viselését, és 150 eurós (mintegy 46 ezer forintos) büntetést szabnának ki azokra, akik elfedik az arcukat.
A néppárti Kurz által szorgalmazott intézkedés szabályozná azt is, hogy a tanároknak, a jogászoknak, az ügyvédeknek és a rendőröknek "világnézeti és vallási szimbólumoktól" mentesen kell megjelenniük. A módosítás szerint az államnak kötelező világnézeti és vallási szempontból semlegesen fellépnie, így az egyenruhát viselők, továbbá a bírók és ügyészek munkájuk során tartaniuk kell a "semlegesség elvét".
Muna Duzdar kisebbségekért felelős államtitkár azt szorgalmazta, hogy minden vallási közösséggel egyeztessenek arról, hogy a szóban forgó elv mit jelent pontosan rájuk nézve. Duzdar, az osztrák kormányzat első muszlim tagja úgy vélte, hogy az állam és a vallás kapcsolatáról szóló vita eredményeképpen nem lenne szabad csupán egy vallási öltözéket kiemelni.
Sonja Hammerschmid oktatásügyi miniszter, Duzdar párttársa csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a kormányprogramban meghatározott szabályozás nem érinti azt a kérdést, hogy az osztálytermekben ki lehet-e függeszteni kereszteket, így a feszületek a helyükön maradnak. A jelen szabályzás szerint azok az iskolák, amelyekben többségben keresztény vallású gyerekek járnak, keresztet helyeznek el az osztálytermekben. Amennyiben a gyerekek kevesebb mint a fele keresztény, az iskola dönthet a kérdésről. Az általános iskolákban mindezt tartományonként szabályozhatják, ezért néhol a keresztény diákok számától függetlenül is kereszteket helyeznek el a tantermekben.
Az osztrák bírói egyesület szerint a szabályozásnak vonatkoznia kellene a keresztre is. Sabine Matejka a szervezet alelnöke a Der Standard című osztrák lapnak úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem a semlegességre utal, ha egy kereszt előtt ülnek, azonban az állam nevében beszélnek.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
