Már az iskolában a házasságra készítene fel a családtudományi társaság

A Magyar Családtudományi Társaság (MCST) elnöke szerint házasság előtti és iskolai kurzusokat kellene tartani, a jó...

  • MTI

A Magyar Családtudományi Társaság (MCST) elnöke szerint házasság előtti és iskolai kurzusokat kellene tartani, a jó házasság nulladik feltétele ugyanis az, hogy mindkét fél elég művelt legyen „házasságtanból”.

seanmcgrath via Flickr

Balásházy Imre beszélt arról, hogy ha általános etikát tanítanak először a gyerekeknek, akkor utána már könnyebb az alkalmazásokat átadni. Szerinte a nem teljes családban élő gyereknek el lehet mondani, hogy a mai világban az embereknek csaknem fele nem házasodik, ezért ne csodálkozzon, ha a szülei nem házasok.

A csaladhalo.hu oldalon megjelent interjúban megszólalt Czettele Győző, az MCST főtitkára is, aki arról beszélt, hogy a család nevelő tevékenysége jelentősen redukálódott korunkban. A nevelés egy részét átvette a televízió, az internet és a kortárs csoportok, amelyek hatására a gyermekek többsége már nem azonosul szülei értékeivel, nem követi életpéldájukat.

Ha a nem nevelési célú intézmények és csoportok nevelnek, akkor miért ne végezhetnének családi életre nevelést a neveléssel foglalkozó intézmények? – kérdezte, majd hozzátette: ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy a házaspárok képesek legyenek rá, hogy boldogok lehessenek a házasságukban, a készségek kialakítása pedig gyermekkorban kezdődik.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.