A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján Budapesten. Demján Sándor az "erős oktatási lobbitól" tart. Persze nem biztos, hogy lobbitevékenység kell ahhoz, hogy valaki diplomát akarjon szerezni, elég ha utánanéz a várható fizetésének.
Úgy vélte, hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széleskörű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, valamint nem jellemző az élethosszig tartó tanulás.
Paragh szerint a magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek. Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja.
A konferencián Parragh László felhívta a figyelmet a középfokú képzésben a gimnáziumok jelentős elszívó hatására, aminek eredményeként egyre kevesebben jelentkeznek a szakképzőkbe, példaként említette, hogy 2012-2016 között a jelentkezők aránya gimnáziumoknál a korábbi 37 százalékról 41 százalékra emelkedett, a szakképzők esetében 63 százalékról 59 százalékra csökkent.
A MKIK elnöke szólt arról, a kapacitástöbbletet érzékelteti, hogy a 2016/2017-es tanévben a felvételkor meghirdetett helyek száma a duplája a felvettek létszámának. Hozzátette: ebben a tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 22 százaléka szakközépiskolába, 35 százaléka szakgimnáziumba, 40 százaléka gimnáziumba jelentkezett.
Parragh szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése. A reálgazdaság igénye, hogy a középfokú és a felsőfokú szakképzés közötti most még meglévő merev határ megszűnjön - tette hozzá.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a munka tiszteletét emelte ki, hangsúlyozta, aki dolgozik, azt tisztelni kell, és szerinte az ország jövője alapvetően azon is múlik, milyen szakképzést valósít meg. A VOSZ elnöke problémának nevezte az erős oktatási lobbit, amely azt eredményezte, hogy Magyarországon több a kinevezett egyetemi tanár, mint Németországban.
Szerinte a többletkapacitás csökkentésével növelni lehetne teljesítményhez kötötten a fizetéseket a felszabaduló forrásból, ami az oktatás színvonalára is kedvező hatással lenne.
Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója az informatikai forradalomról beszélve a digitális ismeretek elsajátításának fontosságát emelte ki.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke arra hívta fel a figyelmet, kevés az információ van a szakképzés átalakításának munkavállalói hatásáról, keveset lehet tudni arról, hogy az új rendszerben hogyan alakul a foglalkoztatás.
A PSZ elnöke szerint a tankötelezettség 16 évre csökkentésével a tanulók egy része kikerül az oktatási rendszerből. A szakszervezeti vezető megfogalmazta azt is, hogy nehéz a munkaerőt úgy tervezni, ha évente változik a felvehető tanulók száma, a közismereti tantárgyak csökkentése pedig létszámfelesleget eredményez.
A szakképzés átalakításával a foglalkoztatásban nagy a bizonytalanság, nem jellemző a kiszámíthatóság, tervezhetőség - mondta Galló Istvánné. A konferencián nemtetszést változott ki a résztvevők egy részénél, hogy Parragh László kérdésre válaszolva soknak ítélte az évek óta ugyanazt a tantárgyat oktatóknál az órára készülésre meghatározott időt.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
