MSZP: túl sok a tananyag az új alaptantervben

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány.

  • MTI
Hernádi Levente

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták oktatáspolitikusa azt mondta: a NAT érzéketlen, nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, hogy nem feltétlenül ugyanazt, ugyanúgy és ugyanabban tempóban kell, illetve lehet megtanítani Kiskunmajsán és a II. kerületben. Szerinte az alaptanterv merev, mivel a pedagógusok csak a tananyag tíz százalékát igazíthatják a helyi sajátosságokhoz, tanulóik felkészültségéhez.

Az MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a NAT-ban meghatározott tananyag túlságosan nagy. És noha a kormány az ezzel kapcsolatos aggályok egy részét belátva végül szűkítette a tananyagot, az így is megtaníthatatlan és megtanulhatatlan, nem ad időt elmélyülésre, a képességek fejlesztésére, ebből adódóan csak felszínes tudást biztosít - tette hozzá.

A modern oktatáspolitika nagyobb teret enged a pedagógusi szabadságnak, a készségfejlesztésnek - hangsúlyozta, megjegyezve: szabályozni elsősorban azt szükséges, hogy bizonyos életkorban mekkora tudásuk legyen a diákoknak, nem pedig azt, hogy ezt pontosan milyen ütemezésben szerezzék meg. Szerinte ez utóbbi szemlélet korszerűtlen és életszerűtlen.

Bírálta az alaptanterv elfogadásának körülményeit, az egyeztetések hiányát, a szakmai szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyását, és azt is, hogy a NAT végleges változatát még nem ismerhette meg a nyilvánosság, egyelőre ugyanis nem jelent meg a kormányzati honlapon.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön - egy nappal azután, hogy a kormány elfogadta a NAT-ot - azt mondta: a dokumentumban "a nemzeti tudás minimumát" határozták meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig arról számolt be, hogy legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredetileg tervezetthez képest.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.