MSZP: túl sok a tananyag az új alaptantervben

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány.

  • MTI
Hernádi Levente

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták oktatáspolitikusa azt mondta: a NAT érzéketlen, nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, hogy nem feltétlenül ugyanazt, ugyanúgy és ugyanabban tempóban kell, illetve lehet megtanítani Kiskunmajsán és a II. kerületben. Szerinte az alaptanterv merev, mivel a pedagógusok csak a tananyag tíz százalékát igazíthatják a helyi sajátosságokhoz, tanulóik felkészültségéhez.

Az MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a NAT-ban meghatározott tananyag túlságosan nagy. És noha a kormány az ezzel kapcsolatos aggályok egy részét belátva végül szűkítette a tananyagot, az így is megtaníthatatlan és megtanulhatatlan, nem ad időt elmélyülésre, a képességek fejlesztésére, ebből adódóan csak felszínes tudást biztosít - tette hozzá.

A modern oktatáspolitika nagyobb teret enged a pedagógusi szabadságnak, a készségfejlesztésnek - hangsúlyozta, megjegyezve: szabályozni elsősorban azt szükséges, hogy bizonyos életkorban mekkora tudásuk legyen a diákoknak, nem pedig azt, hogy ezt pontosan milyen ütemezésben szerezzék meg. Szerinte ez utóbbi szemlélet korszerűtlen és életszerűtlen.

Bírálta az alaptanterv elfogadásának körülményeit, az egyeztetések hiányát, a szakmai szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyását, és azt is, hogy a NAT végleges változatát még nem ismerhette meg a nyilvánosság, egyelőre ugyanis nem jelent meg a kormányzati honlapon.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön - egy nappal azután, hogy a kormány elfogadta a NAT-ot - azt mondta: a dokumentumban "a nemzeti tudás minimumát" határozták meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig arról számolt be, hogy legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredetileg tervezetthez képest.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.