MSZP: túl sok a tananyag az új alaptantervben

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány.

  • MTI
Hernádi Levente

Az MSZP szerint életszerűtlen az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amelyet ezen a héten fogadott el a kormány. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták oktatáspolitikusa azt mondta: a NAT érzéketlen, nem veszi figyelembe a társadalmi különbségeket, hogy nem feltétlenül ugyanazt, ugyanúgy és ugyanabban tempóban kell, illetve lehet megtanítani Kiskunmajsán és a II. kerületben. Szerinte az alaptanterv merev, mivel a pedagógusok csak a tananyag tíz százalékát igazíthatják a helyi sajátosságokhoz, tanulóik felkészültségéhez.

Az MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a NAT-ban meghatározott tananyag túlságosan nagy. És noha a kormány az ezzel kapcsolatos aggályok egy részét belátva végül szűkítette a tananyagot, az így is megtaníthatatlan és megtanulhatatlan, nem ad időt elmélyülésre, a képességek fejlesztésére, ebből adódóan csak felszínes tudást biztosít - tette hozzá.

A modern oktatáspolitika nagyobb teret enged a pedagógusi szabadságnak, a készségfejlesztésnek - hangsúlyozta, megjegyezve: szabályozni elsősorban azt szükséges, hogy bizonyos életkorban mekkora tudásuk legyen a diákoknak, nem pedig azt, hogy ezt pontosan milyen ütemezésben szerezzék meg. Szerinte ez utóbbi szemlélet korszerűtlen és életszerűtlen.

Bírálta az alaptanterv elfogadásának körülményeit, az egyeztetések hiányát, a szakmai szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyását, és azt is, hogy a NAT végleges változatát még nem ismerhette meg a nyilvánosság, egyelőre ugyanis nem jelent meg a kormányzati honlapon.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön - egy nappal azután, hogy a kormány elfogadta a NAT-ot - azt mondta: a dokumentumban "a nemzeti tudás minimumát" határozták meg. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig arról számolt be, hogy legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredetileg tervezetthez képest.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.