Lógásban verhetetlenek a fővárosi gimnazisták

A legtöbb általános iskolás diák Borsodban, a legtöbb szakközépiskolás és gimnazista pedig Budapesten hiányzik igazolatlanul a tanórákról - írja a Magyar Nemzet keddi száma az Emberi Erőforrások Minisztériuma adataira hivatkozva.

  • Eduline
Shutterstock

Negyvenszer annyi gyerek hiányzott az általános iskolákból igazolatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző tanévben, mint a nyugat-dunántúli Vas megyében, a 2013-2014-es tanévben a legtöbb gyerek – 1167 - Borsodban hiányzott ötven igazolatlan óránál többet, ez a megye adja a hiányzók egyötödét.

A második legtöbb hiányzót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztráltak (597 gyerek), míg a harmadik helyre Budapest (580 tanuló) került.

A statisztikai adatokból kiderül, az elmúlt tanévben 5659 gyerek hiányzott ötven óránál többet az általános iskolákból, ezért a családjuk hónapokig nem kapott családi pótlékot.

Az általános iskolák alsó tagozatain egyébként az első évfolyamon van a legtöbb igazolatlan hiányzás, majd az ötödik évfolyamon ugrik meg újra a mulasztók száma - olvasható a Magyar Nemzetben.

Az adatokból kiderül, hogy a tanulók számához viszonyítva kiugróan sokan hiányoznak igazolatlanul a szakiskolákban: ebben az intézménytípusban a múlt tanévben 6903 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. A mulasztások ebben az esetben egyenlőbben oszlanak el a megyék között, mint az általános iskolások esetében: a legtöbb hiányzót Szabolcsban regisztrálták (787 fő), szorosan követi a negatív rangsorban Budapest (767) és Borsod (710). A legkevesebb hiányzót természetesen a Vas megyei szakiskolákban regisztrálták, mindössze hatvanat.

Jóval kevesebben „lógnak” a szakközépiskolákból és a gimnáziumokból. Előbbiekből 2081, utóbbiból pedig mindössze 484 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. Mindkét listát a fővárosi diákok vezetik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.