Lógásban verhetetlenek a fővárosi gimnazisták

A legtöbb általános iskolás diák Borsodban, a legtöbb szakközépiskolás és gimnazista pedig Budapesten hiányzik igazolatlanul a tanórákról - írja a Magyar Nemzet keddi száma az Emberi Erőforrások Minisztériuma adataira hivatkozva.

  • Eduline
Shutterstock

Negyvenszer annyi gyerek hiányzott az általános iskolákból igazolatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző tanévben, mint a nyugat-dunántúli Vas megyében, a 2013-2014-es tanévben a legtöbb gyerek – 1167 - Borsodban hiányzott ötven igazolatlan óránál többet, ez a megye adja a hiányzók egyötödét.

A második legtöbb hiányzót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztráltak (597 gyerek), míg a harmadik helyre Budapest (580 tanuló) került.

A statisztikai adatokból kiderül, az elmúlt tanévben 5659 gyerek hiányzott ötven óránál többet az általános iskolákból, ezért a családjuk hónapokig nem kapott családi pótlékot.

Az általános iskolák alsó tagozatain egyébként az első évfolyamon van a legtöbb igazolatlan hiányzás, majd az ötödik évfolyamon ugrik meg újra a mulasztók száma - olvasható a Magyar Nemzetben.

Az adatokból kiderül, hogy a tanulók számához viszonyítva kiugróan sokan hiányoznak igazolatlanul a szakiskolákban: ebben az intézménytípusban a múlt tanévben 6903 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. A mulasztások ebben az esetben egyenlőbben oszlanak el a megyék között, mint az általános iskolások esetében: a legtöbb hiányzót Szabolcsban regisztrálták (787 fő), szorosan követi a negatív rangsorban Budapest (767) és Borsod (710). A legkevesebb hiányzót természetesen a Vas megyei szakiskolákban regisztrálták, mindössze hatvanat.

Jóval kevesebben „lógnak” a szakközépiskolákból és a gimnáziumokból. Előbbiekből 2081, utóbbiból pedig mindössze 484 diák hiányzott 50 óránál többet igazolatlanul. Mindkét listát a fővárosi diákok vezetik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.