Vállalkozók: Áder ne írja alá az állami tankönyvellátásról szóló törvényt

Levélben kérte a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá...

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Levélben kérte a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a kedden elfogadott tankönyvtörvényt - közölte a szervezet szombaton az MTI-vel.

Ahogy beszámoltunk róla, a parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. Hány tankönyv valójában a két tankönyv? A Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár elszólásáról készült mémeket itt, az új, "állami tankönyveket" - ahogy az internetezők képzelik - pedig itt nézhetitek meg.

Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.

A TVOT úgy látja: jogi problémát jelent, hogy elmaradt a törvényjavaslat szakmai és társadalmi egyeztetése, illetve, hogy a szabályozás több esetben uniós jogszabályokat sért. A törvény a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint is jogos kiadói kártérítési igényeket alapoz meg - tették hozzá.

A jogszabály szerintük súlyosan veszélyezteti a következő tanév tankönyvellátását. A szabályozás megszünteti olyan, új kerettantervhez kifejlesztett könyvek folyamatban lévő tankönyvi minősítését, melyek előző évfolyamnak szóló köteteiből most szeptemberben kezdték meg az iskolák a tanítást, ami a TVOT szerint súlyosan sérti az iskolában folyó szakmai munkát.

Hozzátették: a 2013-ban választott 1., 5., 9. osztályos tankönyveknek így nem lesz folytatása, emiatt a szeptemberben vásárolt tartós tankönyvek nagy részét le kell cserélni. Ez óriási pazarlás is - jegyezték meg. A TVOT szerint zavart okozhat az ellátásban az is, hogy nem egyértelmű, mely könyveket is rendelhetik az iskolák a következő tanévre.

A szervezet a jogi és szakmai aggályok mellett felhívta a köztársasági elnök figyelmét arra is, hogy a törvényjavaslat indoklása - megítélésük szerint - több valótlanságot tartalmaz. Megemlítették, hogy míg az indoklás szerint sok példa van Európában az állami tankönyvkiadásra, ezzel szemben a kontinensen szinte kivétel nélkül nem állami tankönyvkiadás működik. Az indoklásban száznál több hazai tankönyvkiadó szerepel, a TVOT szerint ezzel szemben mintegy ötven működik.

Szintén szerepel az indoklásban, hogy a piaci alapú tankönyvellátásban korábban nagyobb zavarok voltak, a TVOT szerint azonban az idei, Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) által vezényelt állami tankönyvellátás volt az, ami az elmúlt húsz év legnagyobb zavarát okozta.

Közleményükben azt írták: arra kérték az államfőt, hogy a következő tanév biztonságos tankönyvellátása érdekében küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatosan szerintük számos aggály merült fel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.