Lesújtó jelentés a pakisztáni tanárokról és tankönyvekről

A hindukkal és más vallási kisebbségekkel szembeni előítéletet és intoleranciát táplálják a pakisztáni iskolákban...

  • MTI

A hindukkal és más vallási kisebbségekkel szembeni előítéletet és intoleranciát táplálják a pakisztáni iskolákban használt tankönyvek, a legtöbb oktató véleménye pedig az, hogy aki nem muszlim, az az "iszlám ellenségének" tekintendő - állapítja meg szerdán közzétett jelentésében egy amerikai kormánybizottság. 

Tanóra egy pakisztáni iskolában. Egy amerikai jelentés szerint az "intoleranciát táplálják" a tankönyvek
MTI/EPA/Arsad Arbab

A vallásszabadságot vizsgáló testület a dokumentumban arra mutat rá, milyen mélyen gyökereznek a pakisztáni társadalomban a szélsőséges muszlim nézetek. "A diszkrimináció tanítása növeli a vallási szélsőségesség további erősödésének valószínűségét Pakisztánban, illetve gyöngíti a vallásszabadságot, a nemzeti és regionális stabilitást és a globális biztonságot" - jelentette ki Leonard Leo, a bizottság vezetője.

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.