A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait elemezve kicsit más képet kapunk, mint Rétvári Bence az elmúlt hetekben.
Lesújtó a hazai cigányság munkaerőpiaci helyzete és iskolai végzettsége - írta a Magyar Nemzet hétfői számában. Magyarországon a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ugyanez az arány a nem romák közt 20 százalék.
Rétvári Bence oktatási államtitkár az adatok megjelenését megelőzően úgy nyilatkozott, hogy megháromszorozódott a roma hallgatók száma a felsőoktatásban az elmúlt hat évben. Az államtitkár szerint kormány intézkedéseivel sikerült az európai uniós átlag alá vinni a magyarországi iskolai lemorzsolódást, de valószínűleg az uniós átlagot nem javítja, hogy 40 ezer fiatal hagyta el 16 évesen az iskolát a tankötelezettség leszállítása óta.
Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból
Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra. A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014.
Tavaly a munkaképes korú romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, míg a nem romák körében ez az arány 65 százalék. A romák 16 százalékát munkanélküliként, 45 százalékát inaktívként tartják nyilván, a nem romák körében ez az arány 4, illetve 31 százalék. Tavaly az előző évihez képest javult a romák foglalkoztatási aránya, ami javarészt a közfoglalkoztatásnak köszönhető. A dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatottak ötöde roma.
Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a felmérésben - írja a lap a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép című elemzése alapján.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
