Lesújtó a cigányság általános végzettsége, de kormány szerint javul a helyzet

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait elemezve kicsit más képet kapunk, mint Rétvári Bence az elmúlt hetekben.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Vajda János

Lesújtó a hazai cigányság munkaerőpiaci helyzete és iskolai végzettsége - írta a Magyar Nemzet hétfői számában. Magyarországon a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ugyanez az arány a nem romák közt 20 százalék.

Rétvári Bence oktatási államtitkár az adatok megjelenését megelőzően úgy nyilatkozott, hogy megháromszorozódott a roma hallgatók száma a felsőoktatásban az elmúlt hat évben. Az államtitkár szerint kormány intézkedéseivel sikerült az európai uniós átlag alá vinni a magyarországi iskolai lemorzsolódást, de valószínűleg az uniós átlagot nem javítja, hogy 40 ezer fiatal hagyta el 16 évesen az iskolát a tankötelezettség leszállítása óta.

Megdöbbentő adatok: 42 ezer diák tűnt el a magyar iskolákból

Több mint 42 ezer diák morzsolódott le, esett ki a közoktatásból a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése miatt - tudta meg a 168 Óra. A 168 Óra megszerezte azt a minisztériumi felméréshez, amelyből kiderül: több mint 42 ezer diák esett ki az oktatási rendszerből, a dokumentumban az áll, hogy „egy 2014-2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján, a referencia napon (2014.

Tavaly a munkaképes korú romák 39 százaléka volt foglalkoztatott, míg a nem romák körében ez az arány 65 százalék. A romák 16 százalékát munkanélküliként, 45 százalékát inaktívként tartják nyilván, a nem romák körében ez az arány 4, illetve 31 százalék. Tavaly az előző évihez képest javult a romák foglalkoztatási aránya, ami javarészt a közfoglalkoztatásnak köszönhető. A dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatott, a közfoglalkoztatottak ötöde roma.

Az etnikai hovatartozás 2014 óta szerepel a felmérésben - írja a lap a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép című elemzése alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.