Lengyelországban is jókora balhé van az oktatás körül

A lengyel törvényhozás alsóháza (szejm) elfogadta a vitatott, új közoktatási törvényt, amely visszatérne a nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból álló oktatási modellhez.

  • MTI

A törvénytervezetet négy órán át tartó heves vita után fogadta el a szejm szerda késő este. Az ellenzék szerint a jövendő nemzedékek a lengyel oktatás "történetének legsötétebb napjaként" fogják emlegetni a javaslat megszavazásának napját.

Az abszolút többséggel kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ezzel szemben úgy véli, hogy a törvény "a normális lengyel iskolarendszerhez való visszatérést jelenti". Az ellenzéki liberális Nowoczesna (Modern) párt arra szólította fel az államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt.

Az új törvényt a szenátusnak is meg kell szavaznia. Ha ez megtörténik - aminek nagy a valószínűsége -, és az államfő is ellenjegyzi, akkor 2017 januárjában életbe is lép a jogszabály, amelyet a 2017/2018-as oktatási évtől kezdődően fokozatosan fognak átültetni a gyakorlatba.

Lengyelországban jelenleg a hat évfolyamos általános iskolát a három évfolyamos gimnázium követi, majd a szintén három évfolyamos líceumban tanulnak tovább a diákok. A most újra visszahozni kívánt, a kommunizmus időszakából származó 8+4-es modellt 1999-ben szüntették meg az országban.

Az IBRiS közvélemény-kutató intézet tavaly ősszel végzett felmérésekor a lengyelek 67,9 százaléka támogatta a visszatérést a régi iskolai modellhez, 26,4 százalék pedig ellenezte. A lengyel pedagógusközösség az elmúlt időszakban több tüntetést szervezett a reform ellen, ezeken diákok, szülők és tanárok tízezrei vettek részt.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.