A lengyel törvényhozás alsóháza (szejm) elfogadta a vitatott, új közoktatási törvényt, amely visszatérne a nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból álló oktatási modellhez.
A törvénytervezetet négy órán át tartó heves vita után fogadta el a szejm szerda késő este. Az ellenzék szerint a jövendő nemzedékek a lengyel oktatás "történetének legsötétebb napjaként" fogják emlegetni a javaslat megszavazásának napját.
Az abszolút többséggel kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt ezzel szemben úgy véli, hogy a törvény "a normális lengyel iskolarendszerhez való visszatérést jelenti". Az ellenzéki liberális Nowoczesna (Modern) párt arra szólította fel az államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Az új törvényt a szenátusnak is meg kell szavaznia. Ha ez megtörténik - aminek nagy a valószínűsége -, és az államfő is ellenjegyzi, akkor 2017 januárjában életbe is lép a jogszabály, amelyet a 2017/2018-as oktatási évtől kezdődően fokozatosan fognak átültetni a gyakorlatba.
Lengyelországban jelenleg a hat évfolyamos általános iskolát a három évfolyamos gimnázium követi, majd a szintén három évfolyamos líceumban tanulnak tovább a diákok. A most újra visszahozni kívánt, a kommunizmus időszakából származó 8+4-es modellt 1999-ben szüntették meg az országban.
Az IBRiS közvélemény-kutató intézet tavaly ősszel végzett felmérésekor a lengyelek 67,9 százaléka támogatta a visszatérést a régi iskolai modellhez, 26,4 százalék pedig ellenezte. A lengyel pedagógusközösség az elmúlt időszakban több tüntetést szervezett a reform ellen, ezeken diákok, szülők és tanárok tízezrei vettek részt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
