A legtöbben már augusztus elején elkezdik a szükséges eszközök beszerzését.
Több mint 1100 hat és tizennégy év közötti gyermekkel rendelkező szülőt kérdezett meg egy online kutatás formájában a Regio Játékkereskedelmi Kft., hogy miként költenek az iskolakezdésre. Egy család egy gyermekre átlagosan 10 és 20 ezer forint közötti összeget költ el a nyáron, ha új iskolatáskára is szükség van, ez akár duplájára is nőhet.
A legtöbben a 10-15 ezres és a 15 ezer forint feletti táskákat keresik. Felsőbb osztályokban idén a családok negyede nem cseréli le gyermeke meglévő iskolatáskáját, minden második szülő pedig 5 és 15 ezer forint között áldoz egy újra.
A kezdeti kiadásokat csökkenti, hogy az alsó tagozatos tanulók ingyen juthatnak hozzá a tankönyvekhez. Emellett a családok már augusztusban megkapják a szeptemberi családi pótlékot, hogy kisebb terhet jelentsen a tanévkezdés. Az iskolakezdési támogatást alapvető fontosságúnak nevezték a megkérdezettek, mert a családok több mint felénél ilyenkor 10-30 százalékkal nőnek a havi kiadások, minden 5. szülőnél pedig 30-50 százalékkal is emelkedhet a havi költségvetés a tanévre való felkészüléssel.
A tanszerek beszerzése a megkérdezettek közel 75 százaléka szerint az édesanyák feladata, akik előnyben részesítik a személyes vásárlást (60 százalék), az online és a bolti vásárlás kombinációját pedig 30 százalék választja. A játékáruház adatai szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest a mobileszközről - tabletről vagy okostelefonról - érkező forgalom közel 10 százalékkal nőtt idén.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
