Legalább 15 ezret költenek a diákok felszerelésre tanévkezdéskor

A legtöbben már augusztus elején elkezdik a szükséges eszközök beszerzését.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

Több mint 1100 hat és tizennégy év közötti gyermekkel rendelkező szülőt kérdezett meg egy online kutatás formájában a Regio Játékkereskedelmi Kft., hogy miként költenek az iskolakezdésre. Egy család egy gyermekre átlagosan 10 és 20 ezer forint közötti összeget költ el a nyáron, ha új iskolatáskára is szükség van, ez akár duplájára is nőhet.

A legtöbben a 10-15 ezres és a 15 ezer forint feletti táskákat keresik. Felsőbb osztályokban idén a családok negyede nem cseréli le gyermeke meglévő iskolatáskáját, minden második szülő pedig 5 és 15 ezer forint között áldoz egy újra.

A kezdeti kiadásokat csökkenti, hogy az alsó tagozatos tanulók ingyen juthatnak hozzá a tankönyvekhez. Emellett a családok már augusztusban megkapják a szeptemberi családi pótlékot, hogy kisebb terhet jelentsen a tanévkezdés. Az iskolakezdési támogatást alapvető fontosságúnak nevezték a megkérdezettek, mert a családok több mint felénél ilyenkor 10-30 százalékkal nőnek a havi kiadások, minden 5. szülőnél pedig 30-50 százalékkal is emelkedhet a havi költségvetés a tanévre való felkészüléssel.

A tanszerek beszerzése a megkérdezettek közel 75 százaléka szerint az édesanyák feladata, akik előnyben részesítik a személyes vásárlást (60 százalék), az online és a bolti vásárlás kombinációját pedig 30 százalék választja. A játékáruház adatai szerint az elmúlt év hasonló időszakához képest a mobileszközről - tabletről vagy okostelefonról - érkező forgalom közel 10 százalékkal nőtt idén.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.