Nurszultan Nazarbajev kazah elnök pénteken elrendelte, hogy 2025-ig a latin ábécével váltsák fel a cirill betűs írást az országban.
A lépés szerinte hozzájárul a közép-ázsiai ország modernizációjához. Az elnöki rendelet alapján Kazahsztánban néhány éven belül bevezetnek egy 32 latin betűből álló ábécét. Ennek eredményeként az ország nevét hivatalosan Qazaqstannak fogják majd írni.
A kazahot eredetileg az arab írás egy módosított verziójával írták, amelyet hivatalosan 1927-ig használtak. Ekkor váltottak a latin ábécére, amelynek helyét a cirill vette át 1940-ben. A kazah nyelv hangjait jelenleg 42 betűvel jelölik, amelyből 33 a cirill ábécéből származik.
Nazarbajev áprilisban körvonalazta a reformot, és bejelentette, hogy egyetemi oktatókkal, illetve a civil társadalom képviselőivel folytatott egyeztetés után 2017 végén előterjesztik az új írásmódot. Sokan csalódottan vették tudomásul a lépést, amely a hatóságok szerint hozzájárul majd a helyi gazdaság fejlődésének felgyorsításához.
A latin ábécét "a világ országainak mintegy 70 százalékában használják, ami elengedhetetlen kommunikációs eszközzé tette azt, főként a technológia, az üzleti élet, a tudomány és az oktatás terén" - magyarázta a kazah külügyminisztérium.
Az öt közép-ázsiai ország közül Kazahsztánban a legjelentősebb az orosz diaszpóra. Az orosz hivatalos nyelv az országban, amelyet az elnök gyakran használ beszédei során.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
