LMP: az iskolaköpeny "gumicsont, amin el lehet rágódni"

Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek...

  • MTI
Tűzoltásra van szükség a közoktatásban - az LMP szerint nem világos, honnan lesz pénz a pedagógusok alkalmazására
Fazék

Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek elfedésére. Priksz Gábor, a párt országos választmányának tagja pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: felháborítónak tartják, hogy a kormány az iskolaköpeny kérdésköréhez hasonló látszatintézkedésekkel tereli el a figyelmet olyan valós problémákról, mint például a közoktatás finanszírozása.

"Ez egy olyan gumicsont, amit bedobtak a köztudatba, és lehet rajta rágódni", így nem azzal foglalkozik a szakma és az érdekvédelem sem, hogy miként lehet 150 ezer pedagógusnak biztosítani a megfelelő munkafeltételeket - fogalmazott Priksz Gábor. 

A szeptembertől bevezetett mindennapos testneveléssel kapcsolatban kifejtette: az LMP egyetért azzal, hogy a gyerekek számára kiemelt fontosságú a testmozgás, de nagyon sok iskolában nem adottak a feltételek ehhez. A kormány az "ad hoc" jött ötletét nem gondolta át - folytatta Priksz Gábor - , a mindennapos iskolai sportoláshoz nem biztosított megfelelő eszközrendszert, 300 iskolának jelenleg nincsen tornaterme. 

Hozzátette: bár az államtitkárság szerint az Új Széchenyi Tervben 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére, ebből a pénzből nem lehet ennyi tornatermet felépíteni. Az LMP a mindennapos testnevelés bevezetését elkapkodott döntésnek tartja, mert amellett, hogy a feltételek nem adottak, a pluszfeladatokhoz sem nyújt többletfinanszírozást az állam az iskoláknak - jelentette ki Priksz Gábor. Az ellenzéki párt ezért arra kéri a kormányt, hogy az ilyen jellegű átalakításokat a jövőben alaposabban készítése elő.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.