LMP: az iskolaköpeny "gumicsont, amin el lehet rágódni"

Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek...

  • MTI
Tűzoltásra van szükség a közoktatásban - az LMP szerint nem világos, honnan lesz pénz a pedagógusok alkalmazására
Fazék

Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek elfedésére. Priksz Gábor, a párt országos választmányának tagja pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: felháborítónak tartják, hogy a kormány az iskolaköpeny kérdésköréhez hasonló látszatintézkedésekkel tereli el a figyelmet olyan valós problémákról, mint például a közoktatás finanszírozása.

"Ez egy olyan gumicsont, amit bedobtak a köztudatba, és lehet rajta rágódni", így nem azzal foglalkozik a szakma és az érdekvédelem sem, hogy miként lehet 150 ezer pedagógusnak biztosítani a megfelelő munkafeltételeket - fogalmazott Priksz Gábor. 

A szeptembertől bevezetett mindennapos testneveléssel kapcsolatban kifejtette: az LMP egyetért azzal, hogy a gyerekek számára kiemelt fontosságú a testmozgás, de nagyon sok iskolában nem adottak a feltételek ehhez. A kormány az "ad hoc" jött ötletét nem gondolta át - folytatta Priksz Gábor - , a mindennapos iskolai sportoláshoz nem biztosított megfelelő eszközrendszert, 300 iskolának jelenleg nincsen tornaterme. 

Hozzátette: bár az államtitkárság szerint az Új Széchenyi Tervben 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére, ebből a pénzből nem lehet ennyi tornatermet felépíteni. Az LMP a mindennapos testnevelés bevezetését elkapkodott döntésnek tartja, mert amellett, hogy a feltételek nem adottak, a pluszfeladatokhoz sem nyújt többletfinanszírozást az állam az iskoláknak - jelentette ki Priksz Gábor. Az ellenzéki párt ezért arra kéri a kormányt, hogy az ilyen jellegű átalakításokat a jövőben alaposabban készítése elő.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.