Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek...
Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek elfedésére. Priksz Gábor, a párt országos választmányának tagja pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: felháborítónak tartják, hogy a kormány az iskolaköpeny kérdésköréhez hasonló látszatintézkedésekkel tereli el a figyelmet olyan valós problémákról, mint például a közoktatás finanszírozása.
"Ez egy olyan gumicsont, amit bedobtak a köztudatba, és lehet rajta rágódni", így nem azzal foglalkozik a szakma és az érdekvédelem sem, hogy miként lehet 150 ezer pedagógusnak biztosítani a megfelelő munkafeltételeket - fogalmazott Priksz Gábor.
A szeptembertől bevezetett mindennapos testneveléssel kapcsolatban kifejtette: az LMP egyetért azzal, hogy a gyerekek számára kiemelt fontosságú a testmozgás, de nagyon sok iskolában nem adottak a feltételek ehhez. A kormány az "ad hoc" jött ötletét nem gondolta át - folytatta Priksz Gábor - , a mindennapos iskolai sportoláshoz nem biztosított megfelelő eszközrendszert, 300 iskolának jelenleg nincsen tornaterme.
Hozzátette: bár az államtitkárság szerint az Új Széchenyi Tervben 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére, ebből a pénzből nem lehet ennyi tornatermet felépíteni. Az LMP a mindennapos testnevelés bevezetését elkapkodott döntésnek tartja, mert amellett, hogy a feltételek nem adottak, a pluszfeladatokhoz sem nyújt többletfinanszírozást az állam az iskoláknak - jelentette ki Priksz Gábor. Az ellenzéki párt ezért arra kéri a kormányt, hogy az ilyen jellegű átalakításokat a jövőben alaposabban készítése elő.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
