Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek...
Nem ért egyet az iskolaköpeny viselésének bevezetésével az LMP, mert az nem alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek elfedésére. Priksz Gábor, a párt országos választmányának tagja pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: felháborítónak tartják, hogy a kormány az iskolaköpeny kérdésköréhez hasonló látszatintézkedésekkel tereli el a figyelmet olyan valós problémákról, mint például a közoktatás finanszírozása.
"Ez egy olyan gumicsont, amit bedobtak a köztudatba, és lehet rajta rágódni", így nem azzal foglalkozik a szakma és az érdekvédelem sem, hogy miként lehet 150 ezer pedagógusnak biztosítani a megfelelő munkafeltételeket - fogalmazott Priksz Gábor.
A szeptembertől bevezetett mindennapos testneveléssel kapcsolatban kifejtette: az LMP egyetért azzal, hogy a gyerekek számára kiemelt fontosságú a testmozgás, de nagyon sok iskolában nem adottak a feltételek ehhez. A kormány az "ad hoc" jött ötletét nem gondolta át - folytatta Priksz Gábor - , a mindennapos iskolai sportoláshoz nem biztosított megfelelő eszközrendszert, 300 iskolának jelenleg nincsen tornaterme.
Hozzátette: bár az államtitkárság szerint az Új Széchenyi Tervben 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére, ebből a pénzből nem lehet ennyi tornatermet felépíteni. Az LMP a mindennapos testnevelés bevezetését elkapkodott döntésnek tartja, mert amellett, hogy a feltételek nem adottak, a pluszfeladatokhoz sem nyújt többletfinanszírozást az állam az iskoláknak - jelentette ki Priksz Gábor. Az ellenzéki párt ezért arra kéri a kormányt, hogy az ilyen jellegű átalakításokat a jövőben alaposabban készítése elő.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
