Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt kéri Schmitt Pál államfőtől, hogy ne írja alá a köznevelési törvényt. A két szervezet erről szóló levelét csütörtökön adták át a köztársasági elnök hivatalában, a Sándor-palotában.
A HAT és a PDSZ arra kéri Schmitt Pált, tájékozódjon a köznevelési törvényt illető kritikák tartalmáról, és küldje vissza a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek. A levél átadása után Fábry Béla a HAT képviseletében a Sándor-palota előtt megjelent újságíróknak azt mondta, a szervezetet azért hozták létre, mert a jogszabály tervezetének napvilágra kerülése óta úgy látják, az alkalmatlan az ország modernizációjára. Hozzátette: ezért tűzték ki célul, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a törvény elfogadását, illetve most annak aláírását.
Jellemzőnek mondta, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz vezető oktatáspolitikusa is nemmel szavazott a törvény elfogadásakor az Országgyűlésben, és ez szerinte azt jelzi, hogy a Fideszen belül sem egyértelmű a törvény támogatása.
Mendrey László, a PDSZ elnöke arról beszélt, a törvénynek számos olyan pontja van, amely jelentős mértékben befolyásolhatja "a munkavállalói részvételt a közoktatásban", azaz attól tartanak, hogy komoly elbocsátások lesznek.
Azt hangoztatta: nem tesznek le arról, hogy működőképes köznevelési törvénye legyen Magyarországnak. Mint jelezte, a törvény esetleges aláírása után is van még jogi lehetőség annak befolyásolására. A szervezetek vezetői azt hangoztatták, bíznak abban, hogy a józan ész előbb-utóbb felülírja a politikai akaratot.
A HAT és a PDSZ levelében az áll: "a jogszabállyal kapcsolatban számtalan szakmai és érdekvédelmi szervezet fogalmazta meg fenntartásait, melyeket a parlamenti többség figyelmen kívül hagyott. Olyan törvény született így meg, mely - megítélésünk szerint - problémát okoz a társadalmi béke, a nemzet egysége, s hazánk európai integrációja, modernizációja tekintetében. Ezért (...) arra kérjük Önt, hogy megfontolásra küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek. (...) A felelősség most is az Öné. Bízunk abban, hogy ezt átérezve és átgondolva, akceptálja kezdeményezésünket" - fogalmaztak a levélben.
Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A jogszabály értelmében minden, eddig önkormányzat által működtetett iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát 18 évről 16 évre csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is.
A törvény elfogadása után a HAT nevében Nahalka István oktatáskutató az egész magyar társadalom számára károsnak nevezte az új jogszabályt. Az egyesületet mások mellett a PDSZ, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Vekerdy Tamás pszichológus alapította 2011. november 4-én.
A HAT - honlapján ismertetett - céljai közé tartozik "a jogsértő törvényalkotás elleni fellépés, az érdemi társadalmi-szakmai-civil párbeszéd kezdeményezése a közoktatásról, a nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet visszavonásának követelése".
