Az iskola a családnak felelős, a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez...
Az iskola a családnak felelős, a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez ugyanis "erőszak a család fölött", a rendszer pedig az érettségi nélkül is "vidáman működne" - mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen. A Nemzeti alaptantervről azt mondta, megkockáztatja, hogy jobb szakmai színvonalú, mint az előző volt, de azt nem tartja elfogadhatónak, hogy kötelezővé tegyék.
Radó Péter oktatási szakértő szerint az, hogy köznevelési rendszerről beszélnek közoktatás helyett, politikai szómágia, nem a lényegről szól. Addig, amíg "közjószágnak" tekintenek valamit, a közfinanszírozást nem lehet kikapcsolni belőle - tette hozzá.
A tankötelezettségről szólva azt mondta: egy funkciója van, ki kell jelölnie, meddig "közjószág a közoktatás". Nem hiszi, hogy az államnak joga lenne a szabad iskolaválasztást korlátozni, ehelyett a kínálati oldalon kellene szabályozni.
Úgy látja, a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett ajánlatot a pedagógusoknak, az első Hoffmann Rózsa szájából hangzott el, és arról szólt, hogy tökéletesen megszünteti az intézményi, pedagógusi autonómiát, leveszi a felelősséget, és ezért cserébe rendezi a fizetéseket, elindul a pedagógus-életpálya. Utóbbiról azonban szerinte semmit nem lehet tudni. Amíg valaki nem nyeri meg magának a pedagógusokat, nem lehet semmilyen változtatást átvinni a rendszeren - állapította meg. A szabad iskolaválasztásról azt mondta: nem a szülői döntések azok, amelyek "a szelekciós nyomást generálják" a rendszeren belül.
Az alapítványi, magán és egyházi iskolák pénteken és szombaton a Millenárison rendezett kiállításon mutatkoznak be. A Van Másik Iskola - Iskolaválasztó kiállítás elnevezésű rendezvényen 54 intézmény képviselteti magát a szervezők tájékoztatása szerint. A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint az óvodától a főiskoláig 950 ilyen tanintézményben 230 ezer diák tanul, 16 ezer tanár közreműködésével. Az intézmények száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
