Köznevelés közoktatás helyett: "ez csak politikai szómágia"

Az iskola a családnak felelős, a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez...

  • MTI
Fazekas István

Az iskola a családnak felelős, a tankötelezettség az utolsó olyan állami előírás, amelyet meg kellene szüntetni, ez ugyanis "erőszak a család fölött", a rendszer pedig az érettségi nélkül is "vidáman működne" - mondta Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen. A Nemzeti alaptantervről azt mondta, megkockáztatja, hogy jobb szakmai színvonalú, mint az előző volt, de azt nem tartja elfogadhatónak, hogy kötelezővé tegyék. 

Radó Péter oktatási szakértő szerint az, hogy köznevelési rendszerről beszélnek közoktatás helyett, politikai szómágia, nem a lényegről szól. Addig, amíg "közjószágnak" tekintenek valamit, a közfinanszírozást nem lehet kikapcsolni belőle - tette hozzá. 

A tankötelezettségről szólva azt mondta: egy funkciója van, ki kell jelölnie, meddig "közjószág a közoktatás". Nem hiszi, hogy az államnak joga lenne a szabad iskolaválasztást korlátozni, ehelyett a kínálati oldalon kellene szabályozni.

Úgy látja, a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem tett ajánlatot a pedagógusoknak, az első Hoffmann Rózsa szájából hangzott el, és arról szólt, hogy tökéletesen megszünteti az intézményi, pedagógusi autonómiát, leveszi a felelősséget, és ezért cserébe rendezi a fizetéseket, elindul a pedagógus-életpálya. Utóbbiról azonban szerinte semmit nem lehet tudni. Amíg valaki nem nyeri meg magának a pedagógusokat, nem lehet semmilyen változtatást átvinni a rendszeren - állapította meg. A szabad iskolaválasztásról azt mondta: nem a szülői döntések azok, amelyek "a szelekciós nyomást generálják" a rendszeren belül. 

Az alapítványi, magán és egyházi iskolák pénteken és szombaton a Millenárison rendezett kiállításon mutatkoznak be. A Van Másik Iskola - Iskolaválasztó kiállítás elnevezésű rendezvényen 54 intézmény képviselteti magát a szervezők tájékoztatása szerint. A rendezvényen kiosztott háttéranyag szerint az óvodától a főiskoláig 950 ilyen tanintézményben 230 ezer diák tanul, 16 ezer tanár közreműködésével. Az intézmények száma az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.