Milyenek a pontszámítási szabályok az idei középiskolai felvételin? Meddig kell jelentkezni az írásbeli felvételire? Itt vannak a legfontosabb infók.
Hogyan számítják a felvételi pontokat?
Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak.
A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
Ha sport- vagy alkalmassági vizsgát tartanak, beszámíthatják az eredményt a pontozásnál?
Az iskolák tarthatnak gyakorlati, alkalmassági vizsgát is, ezen viszont csak megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak a diákok, pontokat nem. A felvételi rangsorolásnál nem az alkalmassági eredményét, hanem a tanulmányi pontokat és az írásbeli, illetve a szóbeli eredményét használják.
Milyen tantárgyak számítanak?
A magatartás és a szorgalom kivételével bármely tantárgy eredményeit beszámíthatják, és az év végi eredményeken kívül az utolsó tanév félévi eredményeit is kérhetik.
Nem számítanak tanulmányi eredménynek a versenyeredmények, a nyelvvizsga, illetve egyéb olyan eredmények, amelyek nem szerepelnek a bizonyítványban vagy a félévi értesítőben.
Mikor derül ki, hogy mire adnak pontot az iskolák?
A középiskolák és kollégiumok október 31-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat.
Meddig kell jelentkezni a központi írásbelire?
December 9-e a jelentkezési határidő, viszont nem minden középiskola szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listáját november 14-én teszik közzé.
Mi az az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP)?
A programmal hátrányos helyzetű, tehetséges diákok középfokú beiskolázását segítik, részleteket az AJTP honlapján találtok. A programra december 11-ig kell pályáznotok, és ne felejtsetek el december 9-ig jelentkezni a központi felvételire sem, méghozzá a pályázatban megjelölt intézményben.
Mikor tartják a központi írásbelit?
Január 17-én, 10 órakor kezdődik a központi felvételi, és két órán át tart. Ha egy diák alapos ok miatt nem tud elmenni vizsgázni, január 22-én írhatja meg a pótló írásbelit. Az eredményeket február 5-én küldik ki a felvételizőknek.
Hogy néz ki a központi írásbeli?
A jelentkezők matekból és magyarból vizsgáznak, mindkét feladatsor tíz-tíz kérdést tartalmaz, és egyenként 45 perc jut a megoldásukra. A részleteket itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.
Mikor tartják a szóbeliket?
A központi írásbeli után, február 17. és március 6. között tarthatják meg a középiskolák a szóbeli felvételit. A szóbeli vizsgán csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
Mikor derülnek ki az eredmények?
Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján április 24-én kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
Ha két jelentkezőnek ugyanannyi pontja van, hogyan rangsorolnak?
Ilyenkor előnyben részesítik a hátrányos helyzetű diákokat és azokat, akiknek a lakhelye vagy tartózkodási helye az iskolával megegyező településen van.
Mi történik, ha sehová sem vettek fel?
Azoknak az iskoláknak, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, rendkívüli felvételi eljárást kell tartaniuk, erre jelentkezhettek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
