Ilyen lesz az idei középiskolai felvételi: a legfontosabb infók egy helyen

Milyenek a pontszámítási szabályok az idei középiskolai felvételin? Meddig kell jelentkezni az írásbeli felvételire? Itt vannak a legfontosabb infók.

  • Eduline
Shutterstock

Hogyan számítják a felvételi pontokat?

Minden középiskola más módszert használ. Vagy csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a központi írásbeli eredményét is pontozzák, esetleg saját szóbeli, alkalmassági vizsgát is tartanak.

A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.

Ha sport- vagy alkalmassági vizsgát tartanak, beszámíthatják az eredményt a pontozásnál?

Az iskolák tarthatnak gyakorlati, alkalmassági vizsgát is, ezen viszont csak megfelelt/nem felelt meg értékelést kaphatnak a diákok, pontokat nem. A felvételi rangsorolásnál nem az alkalmassági eredményét, hanem a tanulmányi pontokat és az írásbeli, illetve a szóbeli eredményét használják.

Milyen tantárgyak számítanak?

A magatartás és a szorgalom kivételével bármely tantárgy eredményeit beszámíthatják, és az év végi eredményeken kívül az utolsó tanév félévi eredményeit is kérhetik.

Nem számítanak tanulmányi eredménynek a versenyeredmények, a nyelvvizsga, illetve egyéb olyan eredmények, amelyek nem szerepelnek a bizonyítványban vagy a félévi értesítőben.

Mikor derül ki, hogy mire adnak pontot az iskolák?

A középiskolák és kollégiumok október 31-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat.

Meddig kell jelentkezni a központi írásbelire?

December 9-e a jelentkezési határidő, viszont nem minden középiskola szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listáját november 14-én teszik közzé.

Mi az az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP)?

A programmal hátrányos helyzetű, tehetséges diákok középfokú beiskolázását segítik, részleteket az AJTP honlapján találtok. A programra december 11-ig kell pályáznotok, és ne felejtsetek el december 9-ig jelentkezni a központi felvételire sem, méghozzá a pályázatban megjelölt intézményben.

Mikor tartják a központi írásbelit?

Január 17-én, 10 órakor kezdődik a központi felvételi, és két órán át tart. Ha egy diák alapos ok miatt nem tud elmenni vizsgázni, január 22-én írhatja meg a pótló írásbelit. Az eredményeket február 5-én küldik ki a felvételizőknek.

Hogy néz ki a központi írásbeli?

A jelentkezők matekból és magyarból vizsgáznak, mindkét feladatsor tíz-tíz kérdést tartalmaz, és egyenként 45 perc jut a megoldásukra. A részleteket itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok.

Mikor tartják a szóbeliket?

A központi írásbeli után, február 17. és március 6. között tarthatják meg a középiskolák a szóbeli felvételit. A szóbeli vizsgán csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.

Mikor derülnek ki az eredmények?

Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján április 24-én kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.

Ha két jelentkezőnek ugyanannyi pontja van, hogyan rangsorolnak?

Ilyenkor előnyben részesítik a hátrányos helyzetű diákokat és azokat, akiknek a lakhelye vagy tartózkodási helye az iskolával megegyező településen van.

Mi történik, ha sehová sem vettek fel?

Azoknak az iskoláknak, ahol a helyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, rendkívüli felvételi eljárást kell tartaniuk, erre jelentkezhettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.