Bölcsőde egy- vagy kétévesen? Érvek és ellenérvek

Nehéz döntés, hogy milyen hamar engedd a gyereket állandó közösségbe és kapjon az otthon melege és a játszótér mellett új impulzusokat. Összeszedtük a felmerülő érveket és ellenérveket a korai bölcsődébe menés ellen és mellett.

  • Eduline
Túry Gergely

Érvek

- Egy két év körüli gyermeknek szüksége van a szülein és az otthon melege mellett más impulzusokra is. Ezek beszerzésére éppen alkalmas a bölcsőde.

- A közösségi létezés a szocializációs folyamatokat, a társadalmi szabályok megtanulását is elősegíti.

- Az új környezet határsára több kórokozóval is fog találkozni, ami nem feltétlenül jelent rosszat. Ezek hatására, bár a kezdeti időszakban többször lesz beteg a gyerek, hamar meg fog erősödni az immunrendszere.

- Neked is több időd lesz magadra, ha bölcsődébe jár a gyerek. És lássuk be, az első két év után ez nagyon jól esik.

Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek

Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.

Ellenérvek

- Az új napirend, amit a bölcsőde jelent, el fog térni attól, amihez eddig hozzászokott a gyerek. Ez az új időbeosztás elsőre befolyásolhatja az alvási szokásait, az étkezését, a hangulatát.

- Nehéz lehet a gyermek számára az anyától való elszakadás korai élménye. Az első három évben az anya jelenti a gyermek számára a biztonságot, társaságot, játékot. A túl korai elszakadás így inkább bizonytalanságot jelent az életében, mint előre lépést.

- Az első időszakban többször lesz beteg a gyerek, és ezeket a betegségeket otthon is szét fogja szórni.

- A legújabb kutatások szerint azok az egy év alatti gyermekek, akik napi négy órát vagy annál többet töltöttek anyai gondoskodás nélkül, agresszívabbá váltak. A kutatások alapján az első időszakban mindenképpen érdemes otthon maradni a gyermekkel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.