Nehéz döntés, hogy milyen hamar engedd a gyereket állandó közösségbe és kapjon az otthon melege és a játszótér mellett új impulzusokat. Összeszedtük a felmerülő érveket és ellenérveket a korai bölcsődébe menés ellen és mellett.
Érvek
- Egy két év körüli gyermeknek szüksége van a szülein és az otthon melege mellett más impulzusokra is. Ezek beszerzésére éppen alkalmas a bölcsőde.
- A közösségi létezés a szocializációs folyamatokat, a társadalmi szabályok megtanulását is elősegíti.
- Az új környezet határsára több kórokozóval is fog találkozni, ami nem feltétlenül jelent rosszat. Ezek hatására, bár a kezdeti időszakban többször lesz beteg a gyerek, hamar meg fog erősödni az immunrendszere.
- Neked is több időd lesz magadra, ha bölcsődébe jár a gyerek. És lássuk be, az első két év után ez nagyon jól esik.
Megdöbbentő adatok: igazi pokolban élnek a szíriai gyerekek
Legkevesebb 652 gyermek, az előző évinél 20 százalékkal több halt meg Szíriában a harci cselekmények miatt 2016-ban, amely ezzel az ország felnövekvő nemzedékének legrosszabb éve lett - közölte hétfőn az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.
Ellenérvek
- Az új napirend, amit a bölcsőde jelent, el fog térni attól, amihez eddig hozzászokott a gyerek. Ez az új időbeosztás elsőre befolyásolhatja az alvási szokásait, az étkezését, a hangulatát.
- Nehéz lehet a gyermek számára az anyától való elszakadás korai élménye. Az első három évben az anya jelenti a gyermek számára a biztonságot, társaságot, játékot. A túl korai elszakadás így inkább bizonytalanságot jelent az életében, mint előre lépést.
- Az első időszakban többször lesz beteg a gyerek, és ezeket a betegségeket otthon is szét fogja szórni.
- A legújabb kutatások szerint azok az egy év alatti gyermekek, akik napi négy órát vagy annál többet töltöttek anyai gondoskodás nélkül, agresszívabbá váltak. A kutatások alapján az első időszakban mindenképpen érdemes otthon maradni a gyermekkel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
