Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkársága szerint elfogadásuk esetén káoszt és exlex...
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkársága szerint elfogadásuk esetén káoszt és exlex állapotot okoznának a köznevelés egész rendszerében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követelései.
Az oktatási államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében közölte: a PDSZ által alakított sztrájkbizottsággal január 29. óta tartanak a tárgyalások. Hozzátették: a PDSZ elnöke nemcsak a többi szakszervezettel kötött egyezséget rúgta fel, hanem január 29. óta folyamatosan megsérti az általa kezdeményezett, a minisztériummal közösen elfogadott nyilatkozattételi moratóriumot, és rendre olyan sajtónyilatkozatokat tesz, amelyekben előrevetíti a tárgyalások kudarcát.
Az oktatási államtitkárság szerint a PDSZ hozzáállása egyértelműen politikailag motivált, amit az is bizonyít, hogy az egyeztetéseken a PDSZ színeiben a Haza és Haladás Alapítványhoz, valamint a Demokratikus Koalícióhoz kötődő szakértők vesznek részt. Kitértek arra, hogy a PDSZ januárban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Szolidaritás Mozgalommal, amely az Együtt 2014 Választási Mozgalom alapító tagja.
Az államtitkárság szerint a megkérdőjelezhető szavahihetőségen túl az irracionális, a köznevelés rendjét felborító, az iskolai élet szabályait ellehetetlenítő követelések nehezítik a megállapodás megszületését.
A tanítás nyugalmának biztosításáért az Emmi ennek ellenére továbbra is minden ésszerű lépést megtesz azért, hogy a PDSZ-szel is egyezségre jusson, de olyan feltételeket nem fogadhat el, amelyek veszélybe sodorják a magyar iskolarendszer működését, több mint egymillió iskolás gyermek tanításának, százhúszezer pedagógus munkavégzésének biztonságát - rögzítették.
A PDSZ január 22-én közölte, hogy megalakította önálló sztrájkbizottságát. Mendrey László, a szakszervezet elnöke a minisztériummal tárgyalásokat kezdeményező levélben egyebek mellett azt írta: a kormány kezdeményezze a nemzeti köznevelési, a szakképzési és a közoktatási intézmények állami fenntartásáról szóló törvény február 11-ével történő felfüggesztését.
A tárgyalási témák között említette, hogy az életpályamodell bevezetésének ne legyen következménye a munkaterhek növekedése és a létszámleépítés, továbbá a közszféra egészére vonatkozóan valósuljon meg a közalkalmazotti bértábla legalább 20 százalékos emelése. Az állam biztosítsa a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő intézmények és az önkormányzatokhoz visszakerülők feladatellátásának fedezetét, és az intézményvezetők kapják vissza "a közoktatási törvényben foglalt jogköreiket".
Az addigi sztrájkbizottságot alkotó három másik szakszervezettel ugyanezen a napon megállapodást írt alá a kormány nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a tárca oktatási államtitkára, Hoffmann Rózsa. A dokumentumot a sztrájkbizottság részéről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet elnöke írta alá.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
