Kiverte a biztosítékot Hoffmann Rózsa "titkos melléklete" a bloggereknél

Kínos héten van túl Hoffmann Rózsa államtitkársága, pedig a hosszú hétvége előtti öt nap sem volt számukra sétagalopp...

  • Szabó Fruzsina

Kínos héten van túl Hoffmann Rózsa államtitkársága, pedig a hosszú hétvége előtti öt nap sem volt számukra sétagalopp – több ezer egyetemista tüntetett a Szalay utcában, egymás után röpködtek a Hoffmann Rózsa keresztnevén élcelődő viccek, az fn24.hu pedig nyilvánosságra hozott egy „titkos”, tömeges tanárelbocsátásokat és iskolabezárásokat prognosztizáló közoktatási mellékletet.

MTI / Varga György

Az államtitkár a cikk megjelenése után közleményben cáfolta a melléklet létezését, egy sajtótájékoztatón pedig kijelentette, hogy „az annyira titkos, hogy még én sem tudok róla”. Ez volt az a félmondat, amely miatt az oktatási bizottság csütörtöki ülésén Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár kénytelen volt magyarázkodni, a mellékleten ugyanis nemcsak Réthelyi Miklós, hanem Hoffmann Rózsa aláírása is szerepel. A közoktatási törvény immár több mint egy éve húzódó elfogadása előtti újabb (és Pokorni múlt heti nyilatkozata alapján úgy tűnik, nem az utolsó) csavarra bloggerek is reagáltak.

"Hamar kipukkadt a lufi” - bloggerek a "titkos mellékletről"

„Hoffmann tagadja, hogy egyáltalán látta a titkos anyagot. A gond csak az, kedves államtitkár asszony, hogy a dokumentum szerint a számításokhoz az ön államtitkársága által összeállított adatokat és statisztikákat használtak fel a készítők. Ebből két dolog következik: nagy hazugság, hogy fogalma sincs, miről van szó, vagy annyira nincs semmiféle valós szerepe az egészben, hogy még csak nem is tájékoztatják, ezért valóban nem tud semmiről” – írja az Egyenlítő blog.

A bejegyzés szerzője szerint nincs abban semmi meglepő, hogy az államtitkárság nem hozta nyilvánosságra a mellékletet, „a titkos rész az eddig az iskolabezárások ellen hevesen tiltakozó, a tanárok megbecsülését lépten-nyomon hangoztató kormány valós szándékait tükrözi. Ezek pedig 73 milliárdos forráskivonással, 633 iskola bezárásával, ez utóbbi következményeként körülbelül 8000 tanár elbocsátásával számolnak”.

„Elég hamar, mindössze egy nap alatt kipukkadt a lufi a közoktatási törvénytervezet 40 oldalas mellékletével kapcsolatban” – a Vastagbőr blogon így kommentálták a csütörtöki oktatási bizottsági ülésen történteket. A poszt írója szerint még kínosabbá teszi az ügyet, hogy az oktatási államtitkár nem ment el a megbeszélésre, hanem helyettesét, Gloviczki Zoltánt „küldte el magyarázkodni”.

A Varánusz bloggere szerint az államtitkár „szakmai inkompetenciáját bizonyította már régen, de ezzel a húzásával az egyébként is a hitelességi deficit ingoványában lavírozó kormány nyakában jelent mélybe rántó mázsás koloncot. Amitől normális esetben egy józan kormány villámgyorsan megszabadulna, hacsak nem szeretné magát az MSZP-SZDSZ koalíció szerepében találni”.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.