Kiszivárogtatták a nyelvtan vizsgafeladatokat a brit iskolákban

Néhány órával a központi szintfelmérő vizsga, azaz a SATs nyelvtani feladatsorának kezdete előtt már hozzáférhetővé tette valaki a feladatokat.

  • Eduline

Nagy Britanniában három héten belül másodjára szivárognak ki a 10-11 éves diákok kompetenciamérésére szolgáló SATs feladatlapjai. A SATs-nak a közelmúltban sok kritizálója akadt, számos szülő szerint indokolatlan és felesleges extra teher a gyerekeken a korosztályuk érettségijének is megfeleltethető vizsgasorozat. Korábban mi is beszámoltunk a BBC felméréséről, miszerint bár a diákok fele nincs rossz véleménnyel a SATs-vizsgákról, 90 százalékukra kisebb-nagyobb nyomást jelent, 16 százalékuknak még alvási nehézségei is adódnak a stressz miatt.

Komolyabban hathat a gyerekekre a vizsgadrukk, mint gondolták

Először három hete szivárogtak ki a helyesírási tesztfeladatok, azonban az a kormányzati weboldalra került ki egy "hiba" miatt. Ezúttal valaki szándékosan szivárogtatta ki a nyelvtani feladatokat négy órával a vizsgák előtt egy jelszavas védelmű weboldalra - írja a BBC. Ez közel 600 ezer 10-11 éves diák vizsgáját érinti.

Az első vizsgálatok szerint nem jutott a széles nyilvánosság tudomására a feladatsor. Nagyjából 90 ember fért hozzá a dokumentumokhoz, de nyilvános domain-re nem került.

A brit oktatási tárca szerint egy "kampány" zajlik az oktatási reformjuk ellen, aláaknázva a most zajló teszteket. A tesztek kiszivárogtatójáról "gazemberként" beszél a tárca.

A brit tanárokat tömörítő NUT szerint "rossz tesztet" akarnak íratni "rossz időszakban", ezért az idei SATs-vizsgák elhalasztására kérik a kormányt, valamint az eddigi eredmények figyelmen kívül hagyását.

A kormány továbbra is kiáll a tesztek mellett, ugyanis így szeretnének képet alkotni az iskolák, tanárok, legfőképp pedig a diákok teljesítményéről és készségeiről. Úgy vélik, hogy így könnyebben lehet fenntartani, valamint emelni az oktatás átlagos színvonalát.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.