A gerendási általános iskolás tanára egyetlen diákja miatt tanulta meg a Braille-ábécé használatát.
A beol.hu írt egy átlagosnak tűnő békés megyei általános iskolai tanárról, akiről persze kiderült, közel sem hétköznapi, amit az egyik diákjáért tesz.
Zsóriné Hocz Anikó egyetlen diákjáért sajátította el a Braille-ábécét alig néhány hónap alatt. Mikor a gerendási általános iskolába új diák érkezett, tanárnője új feladattal szembesült: felvette a kapcsolatot a Vakok Állami Intézetével és hospitálási lehetőséget kért.
A következő nyáron egyedül, gyakorlatig segítség nélkül tanulta meg a Braille-írást és -olvasást: „A Braille-olvasás és -írás hat pontrendszerre épül, be kell vésni, melyik pont, pontok, mely betűket jelölik. Véleményem szerint nem ördöngösség, meg lehet tanulni, csak akarni kell” – mesélte a tanárnő a Beolnak, hozzátéve azt, hogy „nagyon kreatívnak kell lenni, hogy miként tudom megmutatni, megértetni az egyes dolgokat”.
„Például a rovarokat gyurmából mutattam meg neki, így érthette meg a fej, tor, potroh elnevezéseket. Vagy a hegyet, a völgyet és az alföldet egy domborzati térképen tapintotta ki”– részletezte Zsóriné Hocz Anikó, aki elmondta azt is, hogy ma már a látó és a vak gyermek számára egyaránt természetes‚ hogy a tanító néni „mindent tud”, így az is, hogy ismeri a Braille-t, de úgy gondolja, ezért az évek alatt sokat kellett tenni.
Itt a lista: ezek lehetnek az ország legjobb általános iskolái
Több tízezer szülő áll komoly döntés előtt, április közepén tartják az általános iskolák a beiratkozást. De vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni választás előtt, ha valaki nem a körzetes iskolába küldené a gyermekét? Mit árul el egy általános iskoláról a kompetenciamérés eredménye?
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
