Egyetlen diák miatt tanulta meg a Braille-írást a békés megyei tanár

A gerendási általános iskolás tanára egyetlen diákja miatt tanulta meg a Braille-ábécé használatát.

  • Eduline
beol.hu/ I. Gy.

A beol.hu írt egy átlagosnak tűnő békés megyei általános iskolai tanárról, akiről persze kiderült, közel sem hétköznapi, amit az egyik diákjáért tesz.

Zsóriné Hocz Anikó egyetlen diákjáért sajátította el a Braille-ábécét alig néhány hónap alatt. Mikor a gerendási általános iskolába új diák érkezett, tanárnője új feladattal szembesült: felvette a kapcsolatot a Vakok Állami Intézetével és hospitálási lehetőséget kért.

A következő nyáron egyedül, gyakorlatig segítség nélkül tanulta meg a Braille-írást és -olvasást: „A Braille-olvasás és -írás hat pontrendszerre épül, be kell vésni, melyik pont, pontok, mely betűket jelölik. Véleményem szerint nem ördöngösség, meg lehet tanulni, csak akarni kell” – mesélte a tanárnő a Beolnak, hozzátéve azt, hogy „nagyon kreatívnak kell lenni, hogy miként tudom megmutatni, megértetni az egyes dolgokat”.

„Például a rovarokat gyurmából mutattam meg neki, így érthette meg a fej, tor, potroh elnevezéseket. Vagy a hegyet, a völgyet és az alföldet egy domborzati térképen tapintotta ki”– részletezte Zsóriné Hocz Anikó, aki elmondta azt is, hogy ma már a látó és a vak gyermek számára egyaránt természetes‚ hogy a tanító néni „mindent tud”, így az is, hogy ismeri a Braille-t, de úgy gondolja, ezért az évek alatt sokat kellett tenni.

Itt a lista: ezek lehetnek az ország legjobb általános iskolái

Több tízezer szülő áll komoly döntés előtt, április közepén tartják az általános iskolák a beiratkozást. De vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni választás előtt, ha valaki nem a körzetes iskolába küldené a gyermekét? Mit árul el egy általános iskoláról a kompetenciamérés eredménye?

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.