A gerendási általános iskolás tanára egyetlen diákja miatt tanulta meg a Braille-ábécé használatát.
A beol.hu írt egy átlagosnak tűnő békés megyei általános iskolai tanárról, akiről persze kiderült, közel sem hétköznapi, amit az egyik diákjáért tesz.
Zsóriné Hocz Anikó egyetlen diákjáért sajátította el a Braille-ábécét alig néhány hónap alatt. Mikor a gerendási általános iskolába új diák érkezett, tanárnője új feladattal szembesült: felvette a kapcsolatot a Vakok Állami Intézetével és hospitálási lehetőséget kért.
A következő nyáron egyedül, gyakorlatig segítség nélkül tanulta meg a Braille-írást és -olvasást: „A Braille-olvasás és -írás hat pontrendszerre épül, be kell vésni, melyik pont, pontok, mely betűket jelölik. Véleményem szerint nem ördöngösség, meg lehet tanulni, csak akarni kell” – mesélte a tanárnő a Beolnak, hozzátéve azt, hogy „nagyon kreatívnak kell lenni, hogy miként tudom megmutatni, megértetni az egyes dolgokat”.
„Például a rovarokat gyurmából mutattam meg neki, így érthette meg a fej, tor, potroh elnevezéseket. Vagy a hegyet, a völgyet és az alföldet egy domborzati térképen tapintotta ki”– részletezte Zsóriné Hocz Anikó, aki elmondta azt is, hogy ma már a látó és a vak gyermek számára egyaránt természetes‚ hogy a tanító néni „mindent tud”, így az is, hogy ismeri a Braille-t, de úgy gondolja, ezért az évek alatt sokat kellett tenni.
Itt a lista: ezek lehetnek az ország legjobb általános iskolái
Több tízezer szülő áll komoly döntés előtt, április közepén tartják az általános iskolák a beiratkozást. De vajon milyen szempontokat érdemes figyelembe venni választás előtt, ha valaki nem a körzetes iskolába küldené a gyermekét? Mit árul el egy általános iskoláról a kompetenciamérés eredménye?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
