"Kis buddhák" uralkodnak a brit szülőkön

Egyes brit középosztálybeli családok úgy sürögnek-forognak gyermekeik körül, hogy valóságos "kis buddhákká"...

  • MTI

Egyes brit középosztálybeli családok úgy sürögnek-forognak gyermekeik körül, hogy valóságos "kis buddhákká" változtatják őket - fogalmazta meg aggodalmát egy brit pedagógusszervezet vezetője.

Ennek a bánásmódnak "aránytalanul" komoly következményei vannak a gyerekek iskolai viselkedésére nézve - figyelmeztetett Mary Bousted, a brit tanárok és egyetemi előadók szövetségének (ATL) főtitkára. Mint ajánlotta: a szülőknek meg kell tanulniuk nemet mondani a gyerekeknek.

A kérdést a minap az ATL manchesteri konferenciája tette ismét aktuálissá, amelyen felvetődött, hogy a korábbi eszközök, mint az iskolai bezárás, a felfüggesztés vagy kizárás nem alkalmasak a magatartásbeli problémák kezelésére - emlékeztetett a BBC hírportálja.

Bousted kifejezetten a szülőkre hárította a felelősséget mind a szegényebb, mind a középosztályból kikerülő gyerekekkel kapcsolatos iskolai gondokért. "Ha a gyerekek előtt nincsenek korlátok otthon, az iskolai korlátokat nem fogják elfogadni. Tudnunk kell, meddig mehetünk el az engedékenységben, és tudnunk kell mi az ésszerű" - hangsúlyozta a főtitkár.

Túl sok gyerek kap teljes kiszolgálást otthon. "Vajon hány szülő kéri meg a gyerekét, hogy rendszeresen besegítsen a házimunkában?" - tette fel a kérdést Bousted. "Ha "kis buddhákká" változtatjuk őket, azzal nem teszünk neki szívességet. És természetesen az iskolában sem tesz nekik jót" - szögezte le.

A konferencián felszólalók kiemelték, hogy a tanárok kezében nincs hatékony fegyelmezés módszer, pedig az órákat zavaró diákok viselkedése lehetetlenné teszi a hatékony tanítást és tanulást.

Mint az egyik résztvevő, Julian Perfect mondta: természetesen nem az 1986-ban megszüntetett testi fenyítést sírják vissza, arra azonban nagy szükség van, hogy a rendzavarókkal szemben legyenek meghatározott szankciók a pedagógusok kezében. Méghozzá olyanok, amelyeket nem befolyásolnak a pénzügyi megfontolások és mind az iskolák, mind a főiskolák és egyetemek vezetőinek teljes támogatását bírják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.