Egyes brit középosztálybeli családok úgy sürögnek-forognak gyermekeik körül, hogy valóságos "kis buddhákká"...
Egyes brit középosztálybeli családok úgy sürögnek-forognak gyermekeik körül, hogy valóságos "kis buddhákká" változtatják őket - fogalmazta meg aggodalmát egy brit pedagógusszervezet vezetője.
Ennek a bánásmódnak "aránytalanul" komoly következményei vannak a gyerekek iskolai viselkedésére nézve - figyelmeztetett Mary Bousted, a brit tanárok és egyetemi előadók szövetségének (ATL) főtitkára. Mint ajánlotta: a szülőknek meg kell tanulniuk nemet mondani a gyerekeknek.
A kérdést a minap az ATL manchesteri konferenciája tette ismét aktuálissá, amelyen felvetődött, hogy a korábbi eszközök, mint az iskolai bezárás, a felfüggesztés vagy kizárás nem alkalmasak a magatartásbeli problémák kezelésére - emlékeztetett a BBC hírportálja.
Bousted kifejezetten a szülőkre hárította a felelősséget mind a szegényebb, mind a középosztályból kikerülő gyerekekkel kapcsolatos iskolai gondokért. "Ha a gyerekek előtt nincsenek korlátok otthon, az iskolai korlátokat nem fogják elfogadni. Tudnunk kell, meddig mehetünk el az engedékenységben, és tudnunk kell mi az ésszerű" - hangsúlyozta a főtitkár.
Túl sok gyerek kap teljes kiszolgálást otthon. "Vajon hány szülő kéri meg a gyerekét, hogy rendszeresen besegítsen a házimunkában?" - tette fel a kérdést Bousted. "Ha "kis buddhákká" változtatjuk őket, azzal nem teszünk neki szívességet. És természetesen az iskolában sem tesz nekik jót" - szögezte le.
A konferencián felszólalók kiemelték, hogy a tanárok kezében nincs hatékony fegyelmezés módszer, pedig az órákat zavaró diákok viselkedése lehetetlenné teszi a hatékony tanítást és tanulást.
Mint az egyik résztvevő, Julian Perfect mondta: természetesen nem az 1986-ban megszüntetett testi fenyítést sírják vissza, arra azonban nagy szükség van, hogy a rendzavarókkal szemben legyenek meghatározott szankciók a pedagógusok kezében. Méghozzá olyanok, amelyeket nem befolyásolnak a pénzügyi megfontolások és mind az iskolák, mind a főiskolák és egyetemek vezetőinek teljes támogatását bírják.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
