Kínai iskolákban is használni fogják Polgár Judit módszerét

Polgár Judit Sakkpalota és Sakkjátszótér programjait szeptembertől már Kínában is alkalmazni fogják.

  • MTI
Wikipedia

A Sakkpalotában résztvevő magyar gyerekek 40 százalékkal jobb eredményt értek el a tantárgyi kompetencia teszteken, s a jövőben az ázsiai országban az óvodás és iskoláskorú gyermekek is megismerkedhetnek vele. Minden idők legjobb női sakkozója vasárnapig egy ötnapos versenyen tartózkodik Kínában, ahol a gyerekekből álló csapatok nemcsak a sakktábla mellett, de a csapatszintű, a közösségi és a társadalmi problémák megoldása terén is bizonyíthatják rátermettségüket.

Ezt követően Polgár Judit személyesen is felkeresi a programhoz ősztől csatlakozó iskolákat, és az intézmények igazgatóit előadáson vezeti be a Sakkpalota rejtelmeibe.

"2016-ban kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy a programjaink a négy-tízéves kínai gyermekek számára is elérhetővé váljanak" - idézi a közlemény Polgár Juditot, aki kiemelte: hisz abban, hogy a sakk felhasználása nagyban segít a 21. század generációjának elsajátítani azokat a képességeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a sikeres felnőttkorhoz.

"Valljuk, hogy a sakk révén a gyerekek később alkalmazkodni tudnak a folyamatosan változó helyzetekhez, egyéni gondolatokkal érvényesülhetnek a közösségükben. Játék közben gyakorolhatják a döntéshozatalt, és a tetteikért is megtanulhatnak felelősséget vállalni" - hangsúlyozta a program megalkotója.

A Sakkpalota 2013 óta választható tantárgyként a magyar nemzeti alaptanterv része, már 350 iskolában vezették be, közel 15 ezer gyerekhez jutott el országszerte, és csaknem 1000 tanító végezte el "A tehetségfejlesztő sakk, mint oktatási eszköz elnevezésű" 30 órás akkreditált pedagógiai továbbképzést - fejti ki a kommüniké, amely leszögezi: a programban résztvevő tanárok nem sakkot, hanem sakkal tanítanak.

Új és szokatlan tantárgyak az iskolákban?

Vajon milyen tanórákkal gazdagodhatnak a diákok órarendjei, ha az iskolák beleveszik az elfogadott kerettantervi órákat az oktatni kívánt órák közé? Ezekről a tantárgyakról még biztosan nem hallottatok. Ezeknek a tantárgyaknak, a tantervét már jóváhagyták, így az iskolák a szabad órakeret terhére beilleszthetik az órarendekbe. Katonai alapismeretek (9-12.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.