Ki nem találnátok, miért mentek női ruhában iskolába ezek a srácok

Kaliforniai diákok úgy döntöttek, hogy egy napra a lányok fiúnak, a fiúk pedig lánynak öltöznek, így mennek iskolába.

  • Eduline
Facebook

Az iskolai körzetük megjelenési szabályzata elég drákói.Tiltja például, hogy fiúk hosszú hajjal vagy fülbevalóval menjenek suliba.

A szigorú és sokak szerint idejétmúlt szabályok elleni tiltakozás komoly sikert aratott a közösségi oldalakon, szerte az USA-ban támogatták a kaliforniai fiatalok akcióját.

Kapcsolódó cikkek

Komoly viták az iskolai öltözködés miatt

Emiatt a ruha miatt küldték haza az iskolából a lányt

A körzet azonban ezután sem változtatta meg a szabályokat, holott egyesek szerint még a kaliforniai törvényekkel sincs összhangban.

A Fusion készített videós összefoglalót a diákok akciójáról.

 

Switching gender norms in protest!

A group of students switched gender norms for a dress code protest.

Posted by Fusion on Friday, 5 February 2016
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.