A 2014-es uniós választások alkalmával a 18-24 éves korosztály mindössze 27,8 százaléka ment el szavazni, amilyen rossz adatra 37 éve nem volt példa. A teljes lakosság 44 százaléka nem ismeri az EU működésének alapjait, 52 százalék szerint nincs befolyásuk a folyamatokra az Eurobarometer felmérése szerint. Damian Draghici vezetésével egy átfogó jelentés készült, mely alapján célzott programot lehet kialakítani a fiatalok ismereteinek tágítására, ezáltal megelőzve a felerősödött euroszkepticizmus terjedését.

Az ismeretek hiánya miatt a demokrácia gyengülésére következtetnek a fiatalok, ami akár a szélsőségek felé való elmozdulást eredményezi. Bár számos ország integrálta már oktatási rendszerébe, hogy megismerjék a fiatalok az Eu működését, ez országonként jelentős különbségeket jelent. Sok helyen csak középiskolában tanulnak az EU-ról, nagyon felületesen, gyakorlati példák nélkül, ráadásul sokszor a tanárok sem megfelelően felkészültek.

Hogy milyen oktatásra van szükség, arról Draghici a következőképp vélekedett az EP sajtószolgálatánál:

Az a legfontosabb, hogy olyan információt nyújtsunk a diákoknak, amitől kíváncsiak lesznek. Nem szabad, hogy túl nagy kihívást jelentsen, vagy túl technikai legyen, hiszen mindannyian emlékszünk rá, hogy az egyszerűbb tantárgyakat szívesebben tanultuk az iskolában. Egyszerű és könnyen emészthető információt kell biztosítanunk a fiataloknak.

A jelentés ugyanakkor érzékelte, hogy a nemzetközi szinten összehangolt oktatási programok, úgy mint az Erasmus-program is rengeteg pozitív hatással járt. Az unió polgárai alapvetően fontosnak tartják, hogy az oktatásban szerepet kapjon a sokszínűség megismertetése (vallási, etnikai, nézetbeli, szexuális irányultságbeli). A felmérések szerint minél jobban ismerik a polgárok az EU működését, annál erősebb a közösségi tudatuk is - ez a fiatalok oktatásán erősíthető és erősítendő.

A jelentés készítői felszólítják a tagállamokat, hogy

vonják be a migránsokat, a menekülteket és a vallási közösségeket a tisztelet légkörében zajló, és a polgári szerepvállalást kialakító folyamatokba, biztosítva a polgári és kulturális életben való részvételüket.

A tervek szerint növelnék az EU megjelenését a tananyagokban és az iskolán kívüli tevékenységekben is. Többet tanulhatnak a diákok a tagországok közös történetéről, az irodalomban egymásra ható szerzőkről és irányzatokról. Azonban a tudás elmélyítésével a vitakultúrát is erősítenék, hogy ismereteik alapján kritikát is megfogalmazzanak az EU-ról.

Amíg átfogó cselekvési terv nem készül, addig arra ösztönzik a tagállamokat, hogy vizsgálják felül saját oktatási rendszerüket és az irányelveknek megfelelően növeljék az EU-ról való ismeretek átadását, egyúttal

felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék a minőségi oktatásba történő beruházásokat.

A tervek szerint az oktatókat is hálózatba szerveznék, hogy minél könnyebben terjedhessenek el a jó gyakorlatok, első lépésként egy 300 ezer fős hálózat kiépítésének feltételeit alkothatják meg. A digitális technológiák alkalmazásával nemzetközi tanfolyamokat, szakmai konferenciákat szerveznének a számukra, de a diákok is digitális tananyagokhoz jutnának, és kapcsolatokat építhetnének más tagországok diákjaival.