Kevesebb diák jutna egy tanárra, több pénzt adnának a hittanórákra

Csökkenne az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítvány szerint, amely...

  • MTI
Fazekas István

Csökkenne az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítvány szerint, amely százmillió forintot csoportosítana át a hit- és erkölcstanoktatás kis létszámú csoportjainak.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító javaslata ezt az állami fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok túlóráinak figyelembe vételével indokolja.

A javaslat az általános iskolában 13,1-ről 11,8 főre csökkentené az egy pedagógusra jutó tanulói létszámot. Gimnáziumban — beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is — 13,9-ről 12,5 főre csökkenne az egy pedagógusra jutó létszám. Ez a mérőszám hasonló mértékben csökken a szakiskolákban és a szakközépiskolákban is.

Varga Mihály azt is kezdeményezte, hogy nevesítsék: gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben hat tanulónként egy pedagógus; fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben három tanulónként egy pedagógus; a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 tanulónként egy pedagógus után igényelhető átlagbér alapú támogatás a 2013/2014-es tanévre.

A javaslat szerint a költségvetés az új finanszírozási rendszerre való átállás érdekében a köznevelési tevékenységre tekintettel 2013. október-december hónapokra elszámolási kötelezettség nélküli egyszeri kiegészítő támogatást biztosít a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház számára. Ennek fajlagos összege 8100 forint tanulónként.

Az előterjesztés rögzíti, hogy a hit- és erkölcstanoktatás támogatásánál a 12 fős elvi csoportlétszám 8 főre csökken. Továbbá indokoltnak tartják a hit- és erkölcstanoktatás kis létszámú csoportjainak egy kompenzációs keret biztosítását, ennek összege 100 millió forint. Ezt a Miniszterelnökség fejezetében található országvédelmi alapból csoportosítanák át.

A javaslat bizonyos feltételek mellett a Magyarországon működő külföldi óvodák támogatását is lehetővé teszi, tekintettel arra, hogy ezek az intézmények is ellátnak magyar állampolgárságú gyermekeket. 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.