Kevesebb diák jutna egy tanárra, több pénzt adnának a hittanórákra

Csökkenne az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítvány szerint, amely...

  • MTI
Fazekas István

Csökkenne az egy pedagógusra jutó tanulólétszám az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítvány szerint, amely százmillió forintot csoportosítana át a hit- és erkölcstanoktatás kis létszámú csoportjainak.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító javaslata ezt az állami fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok túlóráinak figyelembe vételével indokolja.

A javaslat az általános iskolában 13,1-ről 11,8 főre csökkentené az egy pedagógusra jutó tanulói létszámot. Gimnáziumban — beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is — 13,9-ről 12,5 főre csökkenne az egy pedagógusra jutó létszám. Ez a mérőszám hasonló mértékben csökken a szakiskolákban és a szakközépiskolákban is.

Varga Mihály azt is kezdeményezte, hogy nevesítsék: gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben hat tanulónként egy pedagógus; fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben három tanulónként egy pedagógus; a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 tanulónként egy pedagógus után igényelhető átlagbér alapú támogatás a 2013/2014-es tanévre.

A javaslat szerint a költségvetés az új finanszírozási rendszerre való átállás érdekében a köznevelési tevékenységre tekintettel 2013. október-december hónapokra elszámolási kötelezettség nélküli egyszeri kiegészítő támogatást biztosít a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház számára. Ennek fajlagos összege 8100 forint tanulónként.

Az előterjesztés rögzíti, hogy a hit- és erkölcstanoktatás támogatásánál a 12 fős elvi csoportlétszám 8 főre csökken. Továbbá indokoltnak tartják a hit- és erkölcstanoktatás kis létszámú csoportjainak egy kompenzációs keret biztosítását, ennek összege 100 millió forint. Ezt a Miniszterelnökség fejezetében található országvédelmi alapból csoportosítanák át.

A javaslat bizonyos feltételek mellett a Magyarországon működő külföldi óvodák támogatását is lehetővé teszi, tekintettel arra, hogy ezek az intézmények is ellátnak magyar állampolgárságú gyermekeket. 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.