Nem hallgatnak a kormányra: csak ennyi szakmunkást képzünk

Nem csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, de szakmunkásból is keveset képeznek Magyarországon.

  • Eduline
hvg.hu

Európai szinten a középfokú tanulmányokban résztvevők 48,9%-a szakmát tanul. Néhány országban, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország vagy Finnország meglehetősen magas a szakmunkásképzésben résztvevők aránya, Magyarország régiói azonban a legalacsonyabb, 35%-os arányszám alatt maradtak – írja az Eurostat adattára, amit az Átlátszó Oktatás gyűjtött ki.

A fenti adat azért is furcsa, mert a kormány kommunikációjában már évek óta meghatározó az az elképzelés, hogy az „jó szakmáért, ne rossz diplomáért küzdjenek a fiatalok” – ahogy fogalmazott legutóbb múlthéten a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Az unióban évek óta folyamatosan nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, jelenleg 37,9% az arányuk az összes 30-34 éves lakoshoz képest. Londonban közel 70%, de Finnországban a 2014-es csökkenés ellenére is 45% rendelkezik diplomával e korosztályban.

Magyarországon csak Budapest környékén, a Közép-Magyarországi Régióban éri el az átlagot a diplomások aránya, a többi régióban ez jóval az alatt marad.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.