Nem hallgatnak a kormányra: csak ennyi szakmunkást képzünk

Nem csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, de szakmunkásból is keveset képeznek Magyarországon.

  • Eduline
hvg.hu

Európai szinten a középfokú tanulmányokban résztvevők 48,9%-a szakmát tanul. Néhány országban, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország vagy Finnország meglehetősen magas a szakmunkásképzésben résztvevők aránya, Magyarország régiói azonban a legalacsonyabb, 35%-os arányszám alatt maradtak – írja az Eurostat adattára, amit az Átlátszó Oktatás gyűjtött ki.

A fenti adat azért is furcsa, mert a kormány kommunikációjában már évek óta meghatározó az az elképzelés, hogy az „jó szakmáért, ne rossz diplomáért küzdjenek a fiatalok” – ahogy fogalmazott legutóbb múlthéten a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Cikkek a témában

Több szakmunkást képezne a kormány

"Jó szakmáért, ne rossz diplomáért küzdjenek"

Orbán: nem minden diploma ér fel egy szakmával

Megszűnhetnek a szakképzőkben működő gimnáziumi osztályok

Pokorni: bezzeg saját gyerekeiket nem küldik szakképzőbe a döntéshozók

Az unióban évek óta folyamatosan nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, jelenleg 37,9% az arányuk az összes 30-34 éves lakoshoz képest. Londonban közel 70%, de Finnországban a 2014-es csökkenés ellenére is 45% rendelkezik diplomával e korosztályban.

Magyarországon csak Budapest környékén, a Közép-Magyarországi Régióban éri el az átlagot a diplomások aránya, a többi régióban ez jóval az alatt marad.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.