Nem csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, de szakmunkásból is keveset képeznek Magyarországon.
Európai szinten a középfokú tanulmányokban résztvevők 48,9%-a szakmát tanul. Néhány országban, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország vagy Finnország meglehetősen magas a szakmunkásképzésben résztvevők aránya, Magyarország régiói azonban a legalacsonyabb, 35%-os arányszám alatt maradtak – írja az Eurostat adattára, amit az Átlátszó Oktatás gyűjtött ki.
A fenti adat azért is furcsa, mert a kormány kommunikációjában már évek óta meghatározó az az elképzelés, hogy az „jó szakmáért, ne rossz diplomáért küzdjenek a fiatalok” – ahogy fogalmazott legutóbb múlthéten a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Az unióban évek óta folyamatosan nő a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, jelenleg 37,9% az arányuk az összes 30-34 éves lakoshoz képest. Londonban közel 70%, de Finnországban a 2014-es csökkenés ellenére is 45% rendelkezik diplomával e korosztályban.
Magyarországon csak Budapest környékén, a Közép-Magyarországi Régióban éri el az átlagot a diplomások aránya, a többi régióban ez jóval az alatt marad.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
